Az uniós intézmények 2016 óta dolgoznak a szabályok felülvizsgálatán. A július 7-i szavazáson az Európai Parlament 511 igen szavazattal, 87 ellenszavazat és 61 tartózkodás mellett fogadta el a szöveget. A csomagnak még meg kell kapnia az Európai Unió Tanácsának hivatalos jóváhagyását, majd meg kell jelennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
A jelenlegi menetrend szerint az új szabályok 24 hónapos átmeneti időszak után lépnének életbe, vagyis várhatóan 2028 szeptemberétől kellene alkalmazni őket.
Hol működik valójában a cég? Ez lehet a kulcskérdés
A reform célja, hogy a társadalombiztosítási jogosultságok könnyebben „mozogjanak” a tagállamok között, és erősebb legyen a fellépés a visszaélésekkel, köztük az úgynevezett postafiókcégekkel szemben.
A nemzetközi fuvarozók számára azonban különösen egy kérdés fontos: hogyan állapítják majd meg társadalombiztosítási szempontból egy vállalkozás tényleges letelepedési helyét. Az egyik új szempont várhatóan az lesz, hogy a cég hol termeli meg az árbevételét.
Ez érzékenyen érintheti a közúti fuvarozást, ahol a vállalkozások gyakran több tagállamban nyújtanak szolgáltatásokat, miközben a bejegyzett székhelyük, járműveik, bérszámfejtésük, adminisztrációjuk és irányításuk egy másik országban található.
A gyakorlatban egy nemzetközi fuvarozó jogilag és működését tekintve lehet egy tagállamban letelepedett, miközben árbevételének jelentős része külföldön keletkezik kétoldalú fuvarokból, kabotázsból vagy cross-trade műveletekből. Ha az árbevétel fontos szemponttá válik a letelepedés megállapításakor, a szakma attól tart, hogy viták alakulhatnak ki arról, melyik ország társadalombiztosítási rendszerét kell alkalmazni.
A Transport i Logistyka Polska munkáltatói szervezet arra figyelmeztetett, hogy a változás jelentős következményekkel járhat a nemzetközi közúti fuvarozók számára.
„A lengyel nemzetközi közúti fuvarozók bevételének mintegy 40 százaléka szolgáltatásexportból, kabotázsból és cross-trade műveletekből származik. Ez azt jelenti, hogy az ilyen szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások esetében az árbevétel azokban az országokban keletkezik, ahol a munkát elvégzik. Ez oda vezethet, hogy a járművezetők társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékait az adott országok szabályai szerint, a helyi társadalombiztosítási intézmények felé kell majd megfizetni” – mondta Maciej Wroński, a Transport i Logistyka Polska elnöke.
Bár a lengyel piac különösen kitett a nemzetközi fuvarozási tevékenység nagysága miatt, az alapvető probléma nem korlátozódik egyetlen országra. Hasonló kérdésekkel bármely olyan fuvarozó szembesülhet, amelynek üzleti modellje erősen támaszkodik a határokon átnyúló fuvarozásra, ha a külföldön keletkező árbevétel kulcsszerepet kap az értékelésben.
Wroński szerint a járművezetőket is érintheti a változás, ha nehezebbé válik társadalombiztosítási helyzetük meghatározása.
„A járművezetők szociális jogosultságainak, például rokkantsági vagy nyugdíjjogosultságainak megállapítása a gyakorlatban nagyon nehézzé válhat, és akár több évig is eltarthat” – figyelmeztetett.
Előzetes bejelentés a kiküldött munkavállalóknál
Az elfogadott szabályok azt is előírják, hogy a munkáltatóknak előzetesen be kell jelenteniük, ha egy munkavállalót egy másik tagállamba küldenek ki. A bejelentést még a külföldi munkavégzés megkezdése előtt kellene benyújtani.
A legfeljebb három napig tartó rövid üzleti utak és kiküldetések 30 napos időszakon belül mentesülnének a kötelezettség alól. Ez a mentesség azonban az építőiparra nem vonatkozik.
A bejelentési kötelezettség célja, hogy átláthatóbbá tegye a határokon átnyúló kiküldetéseket, és segítse az ellenőrzést. A nemzetközi szolgáltatásokat nyújtó vállalatok számára ugyanakkor ez újabb adminisztratív terhet jelenthet, különösen akkor, ha a munkavégzés rendje gyorsan változik, vagy a kiküldetéseket rövid határidővel szervezik.
Hasonló aggályok merültek fel az európai parlamenti vitában is. Jagna Marczułajtis európai parlamenti képviselő arra figyelmeztetett, hogy az árbevételi szempont és az előzetes bejelentési kötelezettség jogi és adminisztratív bizonytalanságot növelhet a határokon átnyúlóan működő vállalatoknál, többek között a fuvarozásban, az építőiparban és a gondozási szolgáltatásokban.
Újabb munkaerő-mobilitási csomag jöhet
Valdis Dombrovskis gazdaságért felelős biztos közölte, hogy szeptemberben az Európai Bizottság egy méltányos munkaerő-mobilitási csomagot terjeszt elő. Ez várhatóan azokat a kérdéseket kezeli majd, amelyek a mostani felülvizsgálatban még nem rendeződtek.
A Bizottság korábbi bejelentései szerint a csomag a határokon átnyúló munkaerő-felvétel akadályainak lebontására, a szakmai képesítések elismerésére, valamint a foglalkoztatási és társadalombiztosítási információk kezelésének digitalizálására összpontosít majd.
A fuvarozócégek számára most az a fő kérdés, hogyan alakulnak a végrehajtási szabályok, és mikor zárja le hivatalosan a jogalkotási folyamatot az Európai Unió Tanácsa. A szakma figyelni fogja, hogy a részletszabályok kidolgozásakor figyelembe veszik-e a nemzetközi közúti fuvarozás gyakorlati sajátosságait.
A több tagállamban aktív vállalkozások azt is figyelni fogják, hogyan alakul az ellenőrzés a gyakorlatban, különösen a vállalati struktúrák, a kiküldetési eljárások és a határokon átnyúló műveletekhez kapcsolódó társadalombiztosítási járulékok terén.
