Augusztus 20-án hatályba léptek a Mobilitási Csomag első rendelkezései, amelyek között található többek között a járművezetési idő meghosszabbítása. Ennek értelmében a járművezető egy, bizonyos esetekben két órával is meghosszabbíthatja a menetidejét. A szakembereknek nincs kétsége afelől, hogy sok járművezető és szállítmányozó örülni fog. Azonban vigyázni kell.
A „szerencsés 12-es” – képiesen így is nevezik az 561/2006 rendelet 12. cikkét az ágazatban, amely már korábban is lehetővé tette a norma túllépését kivételes helyzetekben. Ez azonban most még szélesebb körben lehetséges.
A Mobilitási Csomag bevezeti a napi és heti menetidő meghosszabbításának lehetőségét, sőt az egyes járművezetők általános aktív idejének akár 2 órával való meghosszabbítását a kötelező normához képest. Ez kivételes esetekben alkalmazandó: baleset, váratlan kerülő, torlódás a határon, COVID-19 egészségügyi ellenőrzések, stb. – magyarázza az ITD-PIP szállítmányozási ügyvédi iroda szakembere, Mariusz Hendzel.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A napi és heti vezetési limitek nem változtak, de meghatároztak egy keretet ezen limitek túllépéséhez a céghez, vagy az otthonra való visszatérés pillanatáig.
Egyértelműen ki kell emelni – a többlet munkaórákat kizárólag kivételes esetekben lehet felhasználni.
És ezért különleges óvatosságra van szükség, hogy az utak más felhasználóit ne veszélyeztessük, és nyomtassunk igazolást (többször is), amin a szabályoktól való eltérés okát megjelöljük. Ha parkolót keresünk a szünethez, vagy pihenőhöz útközben, érdemes nyomtatást végezni minden egyes alkalommal, amikor megállunk egy parkolóban helykeresés közben – figyelmeztet Mariusz Hendzel.
Ez nem minden. A Mobilitási Csomagban világosan meg van határozva, mikor lehet egy órával túllépni a munkaidőt, és mikor akár kettővel is.
Legfeljebb egy órával akkor léphetjük túl a munkaidőt, ha rövidített heti pihenőt tervezünk. Ilyenkor nem lehet megsérteni a szabályokat ezen a 60 percen túlmenően. Ha azonban a járművezető hazafelé tart hosszabb megállóra (pl. rendszeres pihenőre és kompenzációra), akkor a szabályokat akár két óra erejéig is meg lehet sérteni” – ad tanácsot az ITD-PIP iroda.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a munkaidőre vonatkozó szabályok ilyen megsértése esetén többlet szünetet kell tartani. Hogy mikor kell kivenni, és meddig kell tartania, a tanácsadóban lehet olvasni, amely letölthető ingyenesen ITT.
Újabb változások augusztus 20 óta
A meghosszabbított munkaidő csak az egyik a több új, hatályba lépő szabály közül.
A Mobilitási Csomag a szállítmányozóktól is elvárja, hogy úgy szervezzék a járművezetők munkaidejét, hogy azok a pihenőjüket a bázison vehessék ki.
Ezalatt legalább egy rendszeres heti pihenőt, vagy 45 óránál hosszabb heti pihenőt kell kivenniük, amely a rövidített heti pihenő kompenzációja” – ad tanácsot a TransCash ügyvédi iroda.
Ezen felül a 45 órát meghaladó pihenőket a járművezetők nem vehetik ki a jármű fülkéjében, hanem erre kijelölt, biztonságos, és vizesblokkal rendelkező helyen kell kivenniük.
Június 20-ától a Mobilitási Csomag a heti pihenők (rövidített és rendszeres) szabályát is megváltoztatja.
Az új előírások hatályba lépésétől a járművezető két hét alatt ki kell, hogy használjon két rendszeres pihenő időszakot, és egy rendszeres rövidített pihenő időszakot” – teszi hozzá a TransCash.
Az említett pihenők kivételének szabályairól is olvashattok a már említett tanácsadóban.
Mi lesz 2022. márciusa után?
Következőnek 2022. márciusában lépnek hatályba a nemzetközi szállítmányozásban és a kabotázsban a járművezetők kiküldetésének szabályai. Ez utóbbiakkal összhangban „az Európai Unió tagállamai közül az egyikben fuvarozói engedéllyel rendelkező közúti szállítmányozó továbbra is három kabotázst végezhet egymást követő 7 nap alatt”, mondja el Paul Reich a TransCash irodától.
Azonban a járművezető nem végezhet kabotázsfuvart az Európai Unió ugyanazon tagországának a területén a kabotázsfuvar befejezése után, ha nem telik el legalább négy nap az utolsó művelet óta, és ha nem végez nemzetközi fuvart – figyelmeztet a jogász.
– A fenti módosításnak a célja mindenekelőtt az Európai Unió tagállamainak a belső piacainak a védelme a célja az olcsóbb fuvarozókkal szemben Kelet-Európából.
A Mobilitási Csomagon mégis módosítani kell?
A kabotázzsal kapcsolatos változások az ellentmondásosabban közé tartoznak, főleg az említett protekcionista jelleg miatt. Hasonlóan ellentmondásosak a jármű bejegyzési országába való visszatérési kötelezettségének (későbbi) bevezetése 8 hetenként. A szakemberek rámutatnak, hogy ez utóbbiak szembe mennek az ún. Zöld Kontinens ötletével, mivel gyakorlatilag oda vezetnek, hogy a teherautók nemegyszer üresen fognak menni. Hasonló véleményen volt az Európai Bizottság.
Ezek a hangok azonban semmit sem értek el, és a Mobilitási Csomag megkapta a szükséges támogatást az uniós törvényhozási szervektől. Még mindig van azonban remény, hogy a lassan hatályba lépő előírások változni fognak, amint megjelenik a szabályozások következményeinek az elemzése. Ezt Adina Vălean a közlekedésért felelős biztos már hónapokkal korábban megígérte, és ő maga is kritikusan áll a Mobilitási Csomag egyes előírásaihoz.
A tehergépjármű visszatérési kötelezettsége a szállítmányozási rendszer hatékonyságának csökkentéséhez, a szükségtelen károsanyag-kibocsájtás megnövekedéséhez, szennyezésekhez és közlekedési torlódásokhoz vezethet, míg a kombinált fuvarozást érintő korlátozások azok multimodális áruműveleteket támogató hatékonyságát csökkenthetik” – mutatott rá hivatalos közleményében július elején.
Azt is hozzá tette, hogy jelenleg az említett előírások hatását vizsgálják a „klímára, a környezetre és a közös piacra”, és arra buzdította a tagállamok hatóságait és a TSL ágazatot, hogy szolgáltassanak adatokat ehhez az értékeléshez.
A kutatások következtetései év végére lesznek készen. Szükség esetén a Bizottság élni fog a jogával, hogy célzott jogalkotási kérvénnyel álljon elő ezen két előírás hatályba lépése előtt” – állította a biztos.
Fotó: Trans.INFO