Hanna Skrypal: Mely folyosókban van jelenleg a legnagyobb kilátás az ukrajnai mezőgazdasági termékek számára?
Volodimir Balin, az AsMAP alelnöke: A legígéretesebb az export Moldávián és Románián keresztül. A határon Ukrajna és Moldávia között sok átkelő van, amelyeken a teherautók szabadon közlekedhetnek. Ezek az útvonalak sincsenek azonban akadályok nélkül. Moldávia kicsi ország, amely saját közlekedési folyosókat alakít ki, a fuvarozót pedig utasítják, hogy melyik ellenőrző pontra menjen. A román oldalon kiderülhet, hogy a jármű pl. 600 kg-mal túl van terhelve, amiért pénzbüntetés jár. Eddig ezt a kérdést nem sikerült megoldani. Igyekszünk ezt megtenni a moldáv szervekkel és a Nemzetközi Közúti Fuvarozási Unió segítségével.
A balti kikötők vonzók az ukrán export számára?
A lengyel kikötők túl vannak terhelve. A klaipédai (Litvániában – a szerk.) nincs túlterhelve orosz rakományokkal, tehát tranzitforgalomra van szüksége más országokból, így Ukrajnából. A litván gazdaság nyerne a gabona átrakodásán Klaipédában. Minden fuvarozó -a lengyelek, akik állandóan a munka hiányára panaszkodnak, a litvánok és a mieink is – készen áll, hogy csatlakozzon az új tranzitútvonalhoz. De a mezőgazdasági termékeket el kell valahogy juttatni Klaipédába. A távolság hatalmas. Mindenkit az érdekel, hogy egy tonna szállítása mibe fog kgerülni. Az útvonal sokkal vonzóbb volna, ha a teherautók használhatnák a zöld folyosót, mint jelenleg Moldávia és Románia felé. A zöld folyosó csökkentené a költségeket. Tartanak a tárgyalások a lengyel politikusokkal.
És ha az árukat vasúton szállítanák a közúti fuvarozás helyett?
Nem csak Ukrajna, de Lengyelország, Románia és Szlovákia vasútvonalainak is korlátos az áteresztőképessége. Nincsenek felkészülve ekkora mennyiségű rakományhoz. Sőt, a balti országokba való fuvarozás nem éri meg. Itt a nyomtáv, mint Ukrajnában. A kikötőbe vezető úton kétszer kell kereket cserélni (ha Lengyelországon át mennek Litvániába, ahol más a nyomtáv – a szerk.).
Hogyan oldható meg ez a probléma?
A kollégáink a litván fuvarozói tömörülésből, a Linavából is úgy gondolják, hogy a határ a legnagyobb probléma. Kitaláltak egy érdekes megoldást: engedély az 50 tonnát túllépő össztömegű járművek számára a zöld folyosó használatára Ukrajnából a balti államokba. Ez két, vagy akár három pótkocsis vontatót jelentene egy helyett. Észak-Európában már közlekednek ilyen járművek. Itt még nem. Meg kell néznünk, hogy a teherautók tudják-e használni a lengyel és a litván utakat. Ukrajnában a gabonát a határ közelében kell felrakodunk, mert sok hidunk van. Ha figyelembe veszünk minden elengedhetetlen tényezőt, a teherautók tökéletes alternatívát jelentenének a vasútnak. Jelenleg a Mezőgazdasági Politikai Minisztérium döntésére várunk. Ennek a projektnek az elindításához mindhárom ország politikai akarata szükséges.
Ukrajnában az 50 tonnás teherautók szóba se jönnek. Még a 40 tonnásak sem közlekedhetnek a helyi utakon…
Valóban, a 24 tonnát túllépő engedélyezett össztömegű járművek nem közlekedhetnek a helyi utakon, de a felügyelet soha nem büntetett a túlterhelésért. Most meg hirtelen elkezdett törődni a túlterhelt teherautókkal. Véleményem szerint ez nem jó időpont az előírások szigorítására. A közlekedési felügyelet ilyen tevékenysége destabilizálja az ukrán gazdaságot. Politikai döntést kell hozni: nem ellenőrizzük a teherautókat, amelyek nemzetközi fuvarozást végeznek olyan mezőgazdasági termékekkel, amelyek a kikötőkbe igyekeznek. Hogy a dolog jogi oldalával is foglalkozzunk, felvettük a kapcsolatot a Mezőgazdasági Politikai Minisztériummal. Várjuk a döntést
Lengyelország is szigorít…
Augusztusban Lengyelország elfogadott egy új törvényt a külföldi járművezetők kiküldetéséről, amely szerint az ukrán fuvarozóknak értesítenie kell az illetékes szervet, hogy a járművezetőik határozott ideig az országban fognak tartózkodni. A törvény alkalmazandó a Lengyelországba és Lengyelországból induló fuvarokra, valamint a harmadik országokból érkező és oda induló fuvarokra. Nincs semmi köze a tranzitforgalomhoz. A kérvényt nem ukrán elektronikus aláírással látták el, hanem lengyellel, ami nem helyes. Háború idején a lengyel rendszert dotáljuk. Drákói szigor fenyeget minket: a nyomtatvány ki nem töltéséért 6-8.000 zloty bírság jár, ha a járművezetőnek nincs igazolása a kiküldetésről pecséttel és aláírással, amelyeket Ukrajnában már rég érvénytelenítettek, és ki kell fizetnie a bírságot, a járművet pedig elkobozhatják. Véleményünk szerint a törvény célja a versenyelőny megszerzése az ukrán és a lengyel fuvarozók között. Még az engedélyek visszaadása nélkül is elveszíthetjük a lengyel piacot.
Az ukrán fuvarozók a litvánok számára is konkurenciát jelentenek, ott még sincsenek ilyen nehézségek?
Litvániában, hasonlóan az EU többi tagállamához nincs korlátozás az ukrajnai fuvarozók, vagy más, EU-n kívüli fuvarozók számára. Például amikor Franciaország és Németország bevezették a Mobilitási Csomagot, közte a külföldi fuvarozók számára nem volt semmilyen szankció, bejelentést meg hat havonta kellett tenni. Ukrajna a negyedik helyet foglalja össze Törökország mögött a TIR biléták számában, az egyezményt 78 ország fogadta el. Zárójelben megjegyezném, hogy keményen dolgozunk a TIR-biléta elektronikussá alakításán. Dacára a háborúnak, a vámhatóságok és mi, az AsMAP fenntartottuk a TIR rendszert, és remélem, hogy fenn is marad, és tovább is fog fejlődni.
Végre létrejött a megállapodás a növény- és állategészségügyi ellenőrzések átviteléről a klaipédai kikötőbe. Ez enyhíti a helyzetet a határon?
A növény- és állategészségügyi ellenőrzések átvitele a dorohuski határról a klaipédai kikötőbe nem oldja meg a problémát. A határon keletkezik a szűk keresztmetszet. A kocsik két hetet állnak sorban. Most nem a határon – a járművezetők otthon várnak, de a járművek nem mozognak. A teherautók állnak a sorban, a fuvarozó cég fizeti a járművezető fizetését, leírja az amortizációt, és mindez bele van számítva a fuvardíjakba. Ha az elmúlt hat hónapról beszélünk, semmilyen döntést nem hoztak a meglévő ellenőrzési pontok építéséről vagy bővítéséről, ezért alakult ki ez a helyzet. A teherautók kerekeken gördülő raktárak lettek – felrakodják őket, és heteket várnak a dokumentumokkal.
Mi a megoldás erre a problémára?
Új határellenőrzési pontok nyitása a felrakodott járművek számára, mert a meglévők nem elegendőek. 2022-ben sok munkát elvégeztek, és szereztek forrásokat. Idén egy új határátkelőt sem nyitottak. Még a csak üres teherautókat fogadó ellenőrző pontokon is 10 napot kell várni a sorban. A további ellenőrző pontok nélkül a sorokat nem lehet leküzdeni. A jól ismert politikai események Lengyelországban végre a végükre értek, és reméljük, hogy a helyzet javulni fog. Nincs elegendő számú ellenőrző pont, nem csak a lengyel határon, de a többin sem. A szlovák határon szükséges egy új ellenőrző pont Tiszasalamon környékén, legalább ideiglenesen. A Luzsankai (Beregsurány) ellenőrzési pont teljesen újjá lett építve, és most már tud teherautókat is fogadni. Ugyancsak szükség van határellenőrzési pontokra romániai határon is. Eddig ott nincs elektronikus sor. A román fél ígéri, hogy fogadja a felrakodott járműveket, de az infrastruktúrája még nem áll készen. Ezen kívül Orlovkát étszer támadták meg rakétákkal és drónokkal. Minden ellenőrző pont a nagy számú járművel fenyegetve van. Mind az exportőrök, mind az importőrök szenvednek a hiányuktól. Új ellenőrző pontokat kell nyitni, vagy a régieket bővíteni, hogy a gazdaság megfelelően működhessen, és az export- és importműveletek segíthessenek kiegészíteni az ukrán államháztartást.
Néhány hónapja még az elektronikus sorban közel ezer teherautó várakozott…
Július második felében és augusztusban biztosan nem volt sor, mert nem volt export. A nyár utolsó hónapjában Európa nem dolgozik, hasonlóan a fuvarozók sem. Nincs mit küldeni, nincs sor. De az 1-24 csoportok áruit fuvarozó járművek, amelyeket regisztráltak a sorba, így is 7-10 napot kellett, hogy várjanak. Összehasonlításképpen most az 1-24 árucsoportok áruit szállító teherautóknak 17 napot kell várnia a sorban. A hosszú sorok részben maguknak a fuvarozóknak a hibája, akik készenlétben állnak, és engedik, hogy a teherautók időre odaérjenek az ellenőrző pontokra. Nem értem azt sem, hogy a határon túl a kocsi miért áll a sorban. Ezt a kérdést is felvetettük. Az Infrastruktúráért Felelős Minisztérium azt ígérte, hogy a legközelebbi jövőben megoldja ezt a problémát.
A problémát nem csak a megkésett járművek jelentik. A járművezetők panaszkodnak, hogy egyes teherautók kikerülik a sort. Segít nekik valaki?
Amikor sor van, a fuvarozó szeretnék azt kikerülni, és egyes hivatalnokoknak kedvük támad ebben segíteni. Amikor az ukrán Állami Közlekedésbiztonsági Szolgálat a határon állomásozott, kevesebb panasz volt a kerülőkre. Most a járművezetők szerint a járművek továbbra is soron kívül közlekednek. A problémát könnyű megoldani: meg kell nézni, hány jármű volt a sorban, és hány lépett át. Ha pedig az üres teherautók telire való cseréjéről van szó, a Közlekedésibiztonsági Hivatal arról tájékoztatott, hogy amennyiben egy üres teherautó beáll az elektronikus sorba, és csak akkor jelenik meg a vámnyilatkozat, azonnal kiesik a sorból. Tényleg működik? Remélem, hogy igen. Az Infrastruktúráért Felelős Minisztérium kamerát telepített Jagidnében. Van egyszerűbb módszer is. Ha egy teherautó a határ felé közelít, ellenőrizni kell, hogy tényleg üres-e.
A háború elején nem volt hiány járművezetőből, mivel sok férfi visszajött külföldről. Most a fuvarozási szektorban van munkaerő-hiány?
Igaz, hogy a háború elején túlkínálat is volt teherautó-vezetőkből. Most a helyzet sokat romlott: sok járművezetőt mozgósítottak, egyesek elmentek külföldre, és nem jönnek vissza. Egyes fuvarozók teherautó-flottájának a fele járművezető nélkül áll. Ez jelenleg nagyon komoly probléma a közúti fuvarozó cégek és az egész ukrán gazdaság számára. Sajnos a problémát nem lehet megoldani a fizetések emelésével. Őszintén szólva a sorok a határon közvetlen hatással vannak a járművezetőink motivációjára a nemzetközi utak vállalásához. Ezen kívül a határőrség megtagadhatja a fiatal járművezető számára az ország elhagyását, mivel kockázati csoporthoz tartozik. Könnyebb Európában dolgozni: magasabb a fizetés, és nincsenek határok.
A háború vége csak ront a helyzeten…
A háború után Ukrajnának munkaerő kell majd az újjáépítéshez. Sok ember, aki külföldre ment, hogy elmeneküljön a háború elől, nem jön vissza. Jelenleg vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy külföldieket toborozzunk a cégeinkbe, így a fuvarozó cégekbe is. De először is még mindig nincsenek jogi keretek, hogy toborozzuk őket. Másodszor pedig a gazdasági körülményeink rosszabbak, mint Európában. Már ma nem csak járművezetőket kell keresnünk, hanem más szakembereket is a közlekedés és a logisztika területén. Már most hiányoznak a logisztikai szakemberek Ukrajnából. De a logisztikus és a járművezető közötti különbség az, hogy a logisztikus tud külföldről dolgozni, és a járműveket követni, míg a járművezetőnek a gépkocsi fülkéjében kell tartózkodnia.