AdobeStock/Gina Sanders

Júniustól két új uniós szabály éles: bővül az ICS2, indul a CountEmissionsEU

A cikk olvasási ideje 5 perc

Két, a nemzetközi fuvarozást közvetlenül érintő uniós változás lépett hatályba 2026. június 1-jén. Egyrészt több tagállamban – köztük Lengyelországban – teljessé vált az Import Control System 2 (ICS2) bevezetése. Másrészt az Európai Bizottság elindította az EU első, közös módszertanát a közlekedési üvegházhatásúgáz-kibocsátás számítására.

A szöveget, amit ön most olvas, géppel fordították, ami bizonyos pontatlanságokkal járhat. Köszönjük megértését.

Mi változik júniustól?

• Lengyelországban is teljes körűen életbe lépett az ICS2.
• Az EU-n kívülről érkező vagy az EU-n áthaladó közúti és vasúti szállításoknál kötelező az ENS (belépési gyűjtő árunyilatkozat) benyújtása.
• A hibás adatszolgáltatás határátlépési fennakadást okozhat, szélsőséges esetben a küldemény feltartóztatásával.
• Az IRU szerint nem terveznek átmeneti időszakot: a szabályok azonnal érvényesek.
• Az Európai Bizottság elindította a CountEmissionsEU keretrendszert, amely egységesíti a közlekedési kibocsátásszámítást.
• A cél hosszú távon az, hogy az EU-ban egységes és összehasonlítható legyen a szén-dioxid-jelentés.

A két intézkedés eltérő területet érint, de közös irányba mutat: több digitalizáció és szigorúbb elvárások az adatok pontosságával, illetve teljességével kapcsolatban – akár hatósági adatszolgáltatásról, akár megbízói elvárásokról van szó. Az ICS2 esetében egyetlen téves adat is késedelmet okozhat a határon, szélsőséges esetben a szállítmány feltartóztatásáig. A kibocsátási keretrendszer pedig azt célozza, hogy egységes alapokra helyezze a karbonlábnyom számítását és kommunikációját Európa-szerte.

Újabb országokban teljes az ICS2 – Lengyelország, Románia és Szlovákia is a listán

A nemzetközi forgalomban dolgozó fuvarozók számára a legközvetlenebb változás az ICS2 kiterjesztése. 2026. június 1-jétől Lengyelországban, Horvátországban, Lettországban, Romániában és Szlovákiában teljes körűen alkalmazzák a rendszert.

Az International Road Transport Union (IRU) emlékeztet: az ICS2 az ICS1-et váltja. A cél a biztonság erősítése azzal, hogy a küldeményekről részletesebb adatokat kell megadni még azelőtt, hogy az áru elérné az Európai Uniót.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az EU-ba belépő, illetve az EU-n áthaladó közúti és vasúti szállításoknál ENS (Entry Summary Declaration) biztonsági bejelentésre van szükség.

Az ENS-t minden egyes küldeményre külön be kell nyújtani, még a határ elérése előtt.

Egy hiba is elég lehet a határon történő feltartóztatáshoz

Joanna Porath, az AC Porath vámügynökség tulajdonosa arra figyelmeztet: júniustól a lengyel fuvarozóknak már az új rendszerben kell benyújtaniuk a teljes, biztonsági jellegű nyilatkozatokat.

A határidők szorosak: közúton az ENS-t legalább egy órával a határátlépés előtt kell elküldeni, vasúti szállításnál pedig két óra áll rendelkezésre.

Az elvárt adatok között szerepel többek között az EORI-szám, valamint a hat számjegyű árukódok megadása is.

A rendszer a hibás beadványokat automatikusan elutasítja; a hiányzó nyilatkozat pedig oda vezethet, hogy az árut a határon megállítják.

A szakértő kiemeli: a benyújtott adatok helyességéért a fuvarozó viseli a felelősséget.

Nehezítő körülmény lehet, hogy egyes tagállamok már 2025 szeptemberében bevezették az ICS2-t – például Németország, Ausztria és Dánia. A több útvonalon dolgozó vállalkozások így párhuzamos folyamatokkal szembesülhetnek attól függően, merre haladnak és hová szállítanak.

IRU: nem terveznek átmeneti időszakot

Az IRU szerint az ICS2 bevezetése olyan szakaszba lépett, ahol nem számítanak a szabályok enyhébb alkalmazására: a megfelelés azonnali elvárás. A részletekről a trans.info összefoglalója is beszámolt: júniusi uniós változások a fuvarozásban.

A szervezet közlése szerint egyeztet az Európai Bizottsággal és a nemzeti hatóságokkal annak érdekében, hogy a bevezetés a fuvarozási gyakorlatot is figyelembe vegye.

A szakma egyik fontos kérése a „többszereplős benyújtás” lehetősége: ez megengedné, hogy az ellátási lánc különböző szereplői egyetlen ENS-nyilatkozatba tölthessenek fel adatokat. Az Európai Bizottság dolgozik a megoldáson, az IRU szerint azonban ez várhatóan csak 2026 második felében indulhat el. Addig marad az egy szereplő által, egyben benyújtott modell.

Elindult az uniós egységes módszertan a közlekedési kibocsátások számítására

2026. június 1-je egy másik változás kezdete is: ettől a naptól új uniós keret vonatkozik arra, hogyan kell a közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátását kiszámítani.

Az Európai Bizottság elindította a CountEmissionsEU rendszert – ez az első olyan módszertan, amelyet az egész EU-ban egységesen lehet alkalmazni mind az áruszállításban, mind a személyszállításban. A megközelítés az EN ISO 14083:2023 szabványra épül, és azt célozza, hogy a kibocsátási adatok összevethetők legyenek, függetlenül attól, milyen közlekedési módot használnak.

A Bizottság szerint az egységes számítási elvek megbízhatóbb összehasonlítást tesznek lehetővé, segíthetik a logisztikai folyamatok fejlesztését, és támogathatják azokat a beszerzési döntéseket is, ahol környezeti szempontok is megjelennek.

A módszertan „ajtótól ajtóig” képes lefedni a számítást, vagyis a teljes szállítási láncra kiterjed.

Egyelőre önkéntes – de az irány egyértelmű

Az új keret azoknál a cégeknél lép életbe, amelyek önkéntesen vállalják, hogy nyilvánosan közölnek közlekedési kibocsátási adatokat. A cél az, hogy a publikált számok egységes elvek mentén készüljenek, és ellenőrizhetők legyenek.

Az Európai Bizottság további végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat is bejelentett a technikai részletek tisztázására. Emellett útmutatók és digitális eszközök is várhatók, amelyek az átvételt könnyíthetik – különösen a kis- és középvállalkozások számára.

A CountEmissionsEU teljes körű bevezetését 2030 végéig tervezik.

Több adat, nagyobb felelősség

A júniusi változások együtt jól kirajzolják az uniós közlekedéspolitika irányát. Az egyik oldalon szigorodnak a biztonsági és vámjellegű adatszolgáltatási kötelezettségek: több információt kell korábban átadni. A másikon erősödik a környezeti átláthatóság iránti igény, és az elvárás, hogy a kibocsátási adatok az ellátási láncban összehasonlíthatók legyenek. A kettő együtt további digitalizációt, szigorúbb adatminőség-ellenőrzést, valamint szorosabb együttműködést hozhat az üzleti partnerekkel és a megbízókkal.

A következő hónapokban a megfelelés gyakorlati oldalát más digitális kötelezettségek is alakíthatják, például a nemzetközi fuvarokat érintő új tachográf-előírások.

Címke:

További olvasmányok