Fotó: NÚSZ

A magyar fuvarozók nyögik az egyik legdrágább útdíjat Európában. Már az IRU is észrevette

A cikk olvasási ideje 4 perc

Az Európai Közúti Fuvarozók Szövetsége (IRU) legfrissebb elemzése szerint az útdíjak ma már egyes országokban nagyobb terhet jelentenek a fuvarozóknak, mint maga az üzemanyag. A Driving profitability: Fuel, tolling and cost trends in the EU című jelentés rámutat, hogy a CO₂-komponenst is tartalmazó, távolságalapú díjrendszerek gyorsan átalakítják a közúti szállítás költségszerkezetét — és ez alól Magyarország sem kivétel.

A szöveget, amit ön most olvas, géppel fordították, ami bizonyos pontatlanságokkal járhat. Köszönjük megértését.

Az IRU adatai szerint Magyarországon, Ausztriában és Németországban az útdíj már meghaladja az üzemanyagköltséget kilométerenként. A legnagyobb, Euro 0-ás kategóriájú teherautók hazánkban 1,48 eurót fizetnek kilométerenként, míg a legkorszerűbb Euro VI-os járművek esetében a díj ugyan alacsonyabb, de így is jelentős tétel.
A jelentés szerint az útdíjak átlagosan a teljes tulajdonlási költség (TCO) 15 százalékát teszik ki Németországban, Magyarországon pedig hasonló nagyságrenddel számolhatnak a fuvarozók.

Az IRU kiemeli: az új CO₂-komponens bevezetése a 2022-es Eurovignetta-irányelv alapján minden tagállamban kötelező. Ezt Magyarország már alkalmazza, míg más országok — például Dánia és Hollandia — most vezetik be. Az új rendszerben a tisztább járművek jelentős kedvezményeket kapnak: az Euro VI-os teherautók útdíja átlagosan 0,10 euró/km, míg a zéróemissziós járműveké mindössze 0,036 euró/km, vagyis 64 százalékkal kevesebb.

Üzemanyag: mérséklődő árak, de továbbra is adóterhek uralják az árat

A jelentés szerint az Európai Unióban 2025 augusztusában az átlagos gázolajár 1,54 euró/liter volt, ami 2,6 százalékkal alacsonyabb az előző évinél. A legolcsóbb üzemanyag Máltán (1,21 euró/l), a legdrágább Írországban (1,87 euró/l) volt elérhető.

Az IRU kiemeli, hogy az adók átlagosan az üzemanyagár felét teszik ki. Az uniós átlagos jövedéki adó 0,45 euró/liter, de Magyarországon — ahol 27 százalékos áfa is terheli a gázolajat — az adóteher a legmagasabbak között van. Az uniós minimum 0,33 euró/liter, míg az olasz jövedéki adó 0,63 euró/liter.

A gázolajár szerkezetében a nyersolaj 34 százalékot, a finomítás és elosztás költségei pedig 10 százalékot tesznek ki. Francia adatok alapján a finomítási költségek 55 százalékkal csökkentek 2022 és 2024 között, ugyanakkor a disztribúciós költségek 133 százalékkal nőttek 2015 óta.

Alternatív üzemanyagok és villamosítás: Magyarország lemaradásban

A közúti fuvarozás még mindig döntően dízelen alapul, de az alternatív hajtások fokozatosan teret nyernek. Az IRU szerint az EU-ban az alternatív üzemanyaggal működő teherautók 59 százaléka CNG-t, 32 százaléka akkumulátoros elektromos hajtást használ. Magyarországon a CNG és LNG iránti érdeklődés nő, de az infrastruktúra és a beruházási költségek továbbra is korlátozó tényezők.

A CNG ára 2025-ben 1,04 euró/kg volt Lengyelországban és 1,27 euró/kg Spanyolországban, míg az elektromos áram átlagosan 0,14 euró/kWh, vagyis 22 százalékkal olcsóbb, mint egy évvel korábban.
A zéróemissziós járművek Németországban mentesülnek az útdíj alól, ami az IRU szerint már most olcsóbbá teszi az elektromos teherautók üzemeltetését a dízelekhez képest.

A jövő: egyre több adó és környezeti díj

Az IRU arra figyelmeztet, hogy az uniós ETS2 rendszer 2027-től újabb költségeket hoz a közúti szállításnak. A karbonkibocsátási kvóták bevezetése körülbelül 0,12 euróval drágíthatja a dízel literenkénti árát, amit az üzemanyag-forgalmazók várhatóan továbbhárítanak a fuvarozókra.

A szervezet szerint a közúti fuvarozás nyereségessége „egyre kevésbé függ az olaj világpiaci árától, és egyre inkább a nemzeti fiskális és környezetvédelmi döntésektől”. A jövőben a versenyképesség kulcsa a korszerű, alacsony kibocsátású járműflotta, illetve az útdíjrendszerek és adópolitikák ismerete lesz.

Versenyelőnyből hátrány?

Magyar fuvarozók eddig sokszor élveztek versenyelőnyt az alacsonyabb üzemanyagárak és munkaerőköltségek miatt. Az új irányelv viszont kiegyenlítheti a különbségeket, mivel a távolságalapú, CO₂-komponenst tartalmazó rendszerek a teljesítmény és a környezeti hatás alapján szabják meg a díjakat.
Az IRU szerint a folyamat egyértelmű: a dízel és az útdíjak közötti arány végleg megfordul, és a környezeti szempontok válnak a költségtervezés fő tényezőjévé.

Címke: