A dízel ára Németországban és Hollandiában is rekordmagasságba emelkedett, ami Európa-szerte magasan tartja az üzemanyagköltségeket a közúti fuvarozók számára. Németországban az ADAC szerint a dízel átlagára április 6-án elérte a €2.443 liternként szintet, míg a holland sajtó arról számolt be, hogy Hollandiában az országos ajánlott dízelár €2.799 liternként értékre emelkedett.
A benzin is drágult. Németországban a Super E10 átlagára €2.192 liternként volt, ezzel megközelítette a korábbi történelmi csúcsát.
Hollandiában jóval a német szint felett járnak az árak
Európai összevetésben azonban Németország nincs a lista élén.
Sajtóértesülések szerint a holland fogyasztók jelenleg nagyjából €2.80-ot fizetnek a dízel literéért, ami körülbelül 36 centtel több, mint Németországban. A benzinárak ott szintén jelentősen magasabbak.
A különbség főként a magasabb adók és illetékek miatt alakul ki.
A déli árazási szabály nem hozott eredményt
Az úgynevezett osztrák modell április 1-jei bevezetésével Németország abban bízott, hogy mérsékelni tudja az árak ingadozását.
Az ADAC szerint azonban az intézkedés eddig nem járt pozitív hatással. Az autóklub a szabályozást „kontraproduktívnak” nevezte, azzal érvelve, hogy az olajtársaságok a korlátozott ármódosítási lehetőséget extra felárak beépítésére használták.
Az ADAC szerint ez rendszeresen többcentes, liternkénti áremelkedésekhez vezetett a déli órák környékén.
A geopolitika továbbra is felfelé hajtja az árakat
Kulcstényező marad az olajár, a közel-keleti feszültségek árnyékában.
A Hormuzi-szorosban bekövetkező zavarok szűkítették a globális kínálatot. A Brent nyersolaj hordónkénti ára nemrég nagyjából $111 volt, jóval a legutóbbi eszkaláció kezdete előtti szint felett.
A versenyt torzítják a nemzeti beavatkozások
A fuvarozó vállalatok számára a kútárak csak a kép egy részét jelentik, mivel a nagyobb flották jellemzően nagykereskedelmi áron vásárolnak üzemanyagot, vagy üzemanyagár-korrekciós záradékokat alkalmaznak. Ennél fontosabb a politikai keretrendszer: míg egyes országok beavatkoznak a piacba és célzott könnyítést nyújtanak a vállalatoknak, máshol nem áll rendelkezésre hasonló támogatás.
Ilyen példa Lengyelország, ahol a kormányzati intézkedések – például az adókönnyítések és az árplafonok – érezhetően csökkentették az üzemanyagköltségeket. Ez strukturális versenyhátrányt teremt, különösen a szomszédos országok fuvarozói számára.
A határ menti térségek különösen érintettek
A hatások különösen jól láthatók a határ menti régiókban és a nemzetközi fuvarozásban. Azokból az országokból származó vállalatok, ahol nincs könnyítő intézkedés, nagyobb költségnyomás alatt működnek, miközben a szabályozott piacokról érkező versenytársak alacsonyabb árakat tudnak kínálni.
Ennek eredményeként az európai közúti árufuvarozás versenyét egyre inkább nemcsak a piaci árak, hanem a politikai beavatkozások is alakítják.
