Valami érdekes híre van? Szóljon nekünk!

Londoni pénzügyi elemzők szerint az eddig vártnál valószínűleg erőteljesebb lesz a magyar gazdaság növekedési lendülete az idén és jövőre, de a belátható előrejelzési távlatban ennek ellenére sem várható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamatának emelése.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzőstábja az európai feltörekvő piacok kilátásairól összeállított, hétfőn ismertetett féléves előrejelzésében közölte: a magyar gazdaság erőteljes tavalyi évzáró teljesítménye és „vegyesebb” idei évkezdete összességében magasabb növekedési előrejelzést indokol a ház által 2017 végén kidolgozott előző prognózisnál.

Hajtóerő: a magyar kereslet

A Morgan Stanley londoni elemzői ennek alapján az eddigi 3,5 százalékról 3,9 százalékra javították a magyar hazai össztermék (GDP) idei egész éves növekedésére adott előrejelzésüket, 2019-re pedig a 3,2 százalékos növekedést valószínű korábbi becslés helyett 3,3 százalékos növekedést várnak a magyar gazdaságban. A ház véleménye szerint a magyar gazdaság növekedésének fő hajtóereje változatlanul a hazai kereslet lesz, tekintettel

  • a fogyasztást támogató munkapiaci helyzetre,
  • az alacsony kamatokra,
  • az expanzív költségvetési politikára
  • és az EU-folyósításokra.

Kiegyensúlyozotttab növekedés

A Morgan Stanley londoni elemzői szerint mindazonáltal a magyar gazdaság növekedése a következő időszakban kiegyensúlyozottabbá válhat a tavalyinál, amikor a külkereskedelem a gyorsan emelkedő import miatt nettó visszahúzó erőként hatott a növekedésre.

A cég elemzői szerint az elmúlt időszak legmeglepőbb fejleménye az, hogy a gazdasági növekedés és mindenekelőtt a bérkiáramlás gyors – költségvetési eszközökkel is ösztönzött – növekedése nem szűrődött át a maginflációba. A cég visszautalt egy korábbi tanulmányára, amely szerint ennek magyarázatai között lehet, hogy az egységnyi termékértékre jutó teljes munkaköltség – elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése és a termelékenység javulása miatt – lassabban nőtt, mint a bérkiáramlás, és ez a bérnövekedés inflációs hatásának erőteljes ellensúlyozó tényezője.

MNB: monetáris politikából likviditásba

A Morgan Stanley hétfői elemzése szerint ebben a környezetben az MNB exitstartégiája a jelenlegi monetáris politikából első lépésként a likviditáspolitika használata lehet annak érdekében, hogy BUBOR ráta elemelkedhessen a zéróról, és közelítsen a jegybanki alapkamathoz. A ház londoni elemzőinek véleménye szerint azonban ez is inkább csak 2019 végén, vagy akár még később válhat esedékessé, és a konvencionális alapkamat-emelés várhatóan csak ezután következik. Más nagy londoni házak is ugyanezen a véleményen vannak.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) európai felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői, akik nemrégiben a közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon tettek tájékozódó látogatást, tárgyalásaikról összeállított, Londonban ismertetett minapi beszámolójukban közölték: benyomásuk szerint MNB alapkamatának emelése „a távoli jövő” kérdése. A ház londoni szakértői 2019 vége előtt nem számolnak azzal, hogy a magyarországi infláció eléri az MNB 3 százalékos központi célszintjét.

A Bank of America-Merrill Lynch elemzőinek benyomása szerint ebben a környezetben az MNB nem sok jelét mutatja annak, hogy a monetáris politika jelenleg alkalmazott nem konvencionális eszköztárának kiigazítására készülne, sőt a piacoknak küldött útmutatás arra utal, hogy a 0,90 százalékos alapkamat akár 2020-ig is változatlan maradhat, és arra, hogy a BUBOR ráta emelkedése is csak 2019 végétől várható.

Fotó: Pixabay

hozzászólások

comments0 megjegyzés
thumbnail
Ha szeretné beállítani az értesítéseket, lépjen be a profiljába