A Reuters beszámolója szerint a hír után a Brent típusú kőolaj ára több mint 4 százalékkal esett, és az amerikai West Texas Intermediate (WTI) jegyzése is csökkent. A kereskedők részben kiárazták azt a geopolitikai kockázati felárat, amelyet a konfliktus idején beépítettek az árakba.
A Reuters értesülése szerint az előzetes egyezség az azonnali harci cselekmények leállítására és a Hormuzi-szoros megnyitására vonatkozik. A tűzszüneti időszak 60 napig tartana, miközben a szélesebb tárgyalások Irán nukleáris programjáról és a szankciókról tovább folytatódnának.
A Hormuzi-szoros a globális energiapiacok egyik legkritikusabb szűk keresztmetszete. Az amerikai Energy Information Administration becslése szerint 2025 első felében naponta átlagosan 23,2 millió hordónyi olaj haladt át itt; volumen alapján ez a világ legnagyobb olajtranzit-szűkülete.
A hajózás ugyanakkor még nem állt vissza a megszokott rendbe. A bejelentést követően egy LNG-tanker már áthaladt a szoroson, a hajózási társaságok azonban továbbra is óvatosak. A biztonsági kockázatok – például haditengerészeti aknák lehetséges jelenléte – és a biztonságos áthaladásra vonatkozó egyértelmű garanciák hiánya miatt sok szereplő kivár.
A jelentés arra is rámutatott, hogy az Öböl térségében a tankerek mozgása továbbra is jóval elmarad a válság előtti szinttől. A Reuters által idézett elemzők szerint néhány napon belül megindulhat a normalizálódás, amennyiben megerősítést nyer a biztonságos áthaladás. Ugyanakkor az üzemeltetők várhatóan továbbra is érzékenyen reagálnak minden újabb biztonsági kockázatra.
A Hormuzi-szoros újbóli megnyitása a tankerpiacon a fuvardíjakra és a biztosítási költségekre is enyhítően hathat. A fennakadás időszakában a háborús kockázati felárak és a biztonsági aggályok megdrágították az olaj és az LNG térségen át történő szállítását. Több hajótulajdonos késleltette az indulást, vagy alternatív útvonalat választott addig, amíg tisztábbá nem vált a helyzet.
A közúti fuvarozóknál most az a kulcskérdés, hogy a nyersolaj olcsóbbodása mikor és milyen mértékben jelenik meg a dízel árában. Az Európai Bizottság heti olajpiaci jelentése szerint június elején továbbra is magasak voltak az uniós üzemanyagárak. Az IRU június 5-i adatai alapján az EU-ban az átlagos dízelár literenként 1,863 euro volt: ez heti alapon 1,9 százalékos csökkenést jelentett, ugyanakkor még mindig 14 százalékkal meghaladta a háború előtti szintet.
Tartós olajárcsökkenés esetén ez érdemi könnyebbséget hozhat a magas üzemanyagszámlákkal küzdő vállalkozásoknak, a tényleges hatás azonban több tényezőtől függ. Ilyen a finomítói árrés, az adóterhek, az egyes országok árképzési intézkedései, illetve az is, milyen gyorsan áll helyre a térségben az energiaáramlás a megszokott szintre.
