Újabb csődhullám fenyegeti a belga közúti fuvarozókat

Kilenc hónap alatt 297 fuvarozó ment csődbe

A Belga Közúti Fuvarozási és Logisztikai Intézet (ITLB) adatai szerint tovább fokozódik a nyomás az ágazaton. Önmagában 2026 harmadik negyedévében 81 hivatásos közúti fuvarozó vállalkozás ment csődbe. Ez 8 százalékkal több a 2025 azonos negyedévében regisztrált 75 esetnél.

Szeptember végére a csődbe ment vállalkozások száma összesen 297-re nőtt. Egy évvel korábban, ugyanebben az időpontban 284 vállalkozás szerepelt a nyilvántartásban.

A hosszabb távú folyamat még aggasztóbb képet mutat. Az ITLB 2021-ben 149, 2022-ben 233, 2023-ban 277, 2024-ben pedig 307 csődöt regisztrált. 2025-ben új éves rekord született: 413 közúti fuvarozó vállalkozás ment csődbe.

Az év utolsó negyedéve dönti el, megdől-e ez a rekord. A tavalyi bázis magas: 2025 utolsó három hónapjában 129 fuvarozó ment csődbe.

Több mint két és félszeresére nőtt a csődbe ment fuvarozók száma a járvány előtti szinthez képest

A járvány előtti utolsó teljes év adatai jól érzékeltetik a változás mértékét. Belgiumban 2019 első három negyedévében 117 közúti fuvarozó ment csődbe. 2026 ugyanezen időszakában már 297 esetet jegyeztek fel. Ez azt jelenti, hogy hét év alatt több mint két és félszeresére emelkedett a csődök száma.

Az adatok alapján a mostani helyzetet nem lehet pusztán egy rövid távú gazdasági lassulással magyarázni. A csődök száma 2021 óta szinte folyamatosan emelkedik.

A Transport & Logistiek Vlaanderen strukturális problémáról beszél. A szervezet szerint a magasabb működési költségek, az erős verseny, valamint a késve vagy egyáltalán nem fizető ügyfelek együttesen nehezítik a fuvarozók helyzetét.

A kis flották viselik a válság legnagyobb terhét

A flottaméretre vonatkozó adatok azt is megmutatják, mely vállalkozások vannak a leginkább kitéve a piaci visszaesésnek.

Az ITLB a vállalkozásokat flottájuk nagysága szerint csoportosítja. A 2026 harmadik negyedévében flottaméret alapján vizsgálható 80 cég közül:

• 35 mindössze egy járművet üzemeltetett,
• 23 vállalkozásnak két–öt járműve volt,
• 21 cég hat–húsz járművel dolgozott,
• mindössze egy vállalkozás rendelkezett 21–50 járművel,
• 50-nél nagyobb flottát egyetlen csődbe ment vállalkozás sem üzemeltetett.

Összesen 58, vagyis a vizsgált cégek mintegy 73 százaléka legfeljebb öt járművel működött.

A 81 csődbe ment vállalkozás közül egynek nem állt rendelkezésre flottadata. A cég székhelye Hollandiában volt, miközben a Nyugat-Flandriában végzett tevékenységéhez belga fuvarozási engedéllyel rendelkezett. Ezért szerepel a flottaméret szerinti bontásban 80, nem pedig mind a 81 vállalkozás.

A számok tehát nem a legnagyobb logisztikai szereplők tömeges összeomlására, hanem a kisebb fuvarozók fokozatos kiszorulására utalnak. Ezek a vállalkozások gyakran mindössze egy-két teherautóval működnek.

A TLV szerint ezek a cégek Belgium fuvarozási piacának jelentős részét adják: a közlekedési vállalkozások mintegy 80 százaléka ötnél kevesebb embert foglalkoztat.

Flandriában és a Brüsszel-fővárosi régióban a legsúlyosabb a helyzet

A csődök területi eloszlása korántsem egyenletes Belgiumban. 2026 harmadik negyedévében az esetek 62 százalékát Flandriában, 22 százalékát a Brüsszel-fővárosi régióban, 16 százalékát pedig Vallóniában regisztrálták.

A legtöbb esetet a következő területeken jegyezték fel:

• Brüsszel – 18,
• Flamand-Brabant – 15,
• Kelet-Flandria – 13,
• Nyugat-Flandria – 11.

Antwerpenben, Belgium egyik legfontosabb logisztikai központjában, hét csődöt regisztráltak.

A költségek gyorsabban nőnek, mint a fuvardíjak

A csődstatisztikák önmagukban nem mutatják meg, miért kerül ki ennyi vállalkozás a piacról. A TLV szerint a működési költségek jelentősen emelkednek. A szervezet adatai alapján a Belgiumon belüli fuvarozás költségszintje 2025 vége óta több mint 9 százalékkal nőtt. Különösen a fuvarozók üzemanyagköltségei és a Flandriában alkalmazott kilométeralapú díjak emelkedtek jelentősen.

A TLV arra számít, hogy 2027 elején az útdíjak átlagosan további 4 százalékkal emelkednek. A munkaerőköltségek esetében 4–5 százalékos növekedést várnak.

A fuvarozók azonban nem minden esetben tudják a teljes többletet magasabb fuvardíjként áthárítani ügyfeleikre.

A legkisebb cégeknél ezért már egy rövid ideig tartó likviditási zavar is gyorsan működési válsággá válhat.

Egy nagy ügyfél csődje kisebb fuvarozókat is magával ránthat

A költségek emelkedése csak az egyik kockázat. A ki nem fizetett számlák ugyanilyen súlyos következményekkel járhatnak.

Egy fuvarozó megfelelően elvégezheti a munkát, kifizetheti az üzemanyagot, a járművezetők bérét és az útdíjakat, mégis bevétel nélkül maradhat, ha ügyfele időközben fizetésképtelenné válik.

A Ziegler júniusi csődje jól szemlélteti, hogyan terjedhet tovább egy ilyen probléma az ellátási láncban. A TLV szerint a következmények nemcsak a vállalatot és alkalmazottait érintették: a fuvarozási feladatok jelentős részét külső alvállalkozók végezték. Néhány kisebb fuvarozó így azoknak a fuvaroknak az ellenértékét sem kapta meg, amelyeket már teljesített.

A belga szakmai szervezet ezért jogszabály-módosítást sürget.

A TLV belga megoldást javasol a Loi Gayssot mintájára

Johan Staes, a TLV ügyvezető igazgatója egy, a francia Loi Gayssot alapján kialakított mechanizmus bevezetését támogatja.

A javaslat lényege, hogy ha egy fuvarozó közvetlen szerződéses partnere nem fizet, a fuvarozó a feladóhoz vagy az áru címzettjéhez is fordulhasson a követelésével.

A TLV szerint ez mérsékelhetné annak kockázatát, hogy egyetlen közvetítő fizetésképtelensége tovagyűrűzzön az alvállalkozói láncon, és minden szereplőre pénzügyi veszteséget hárítson.

A kérdés Belgium fuvarozási ágazatának szerkezete miatt különösen fontos. Ha a csődök többsége egyetlen vagy néhány teherautóval működő cégeket érint, akkor egy nagy összegű, ki nem egyenlített számla önmagában is veszélybe sodorhatja a vállalkozás likviditását.

Nem látványos összeomlás, hanem fokozatos leépülés jellemzi a piacot

A belga adatok nem a nagy fuvarozók látványos csődsorozatára, hanem a piac alapjaira nehezedő, egyre erősebb nyomásra utalnak.

A júniusban széles körben ismertetett Ziegler-csőd után nem került hasonló méretű vállalkozás a csődbe ment cégek közé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy javultak volna a piaci körülmények. Az ITLB adatai szerint továbbra is több tucat kisebb fuvarozó kerül ki a piacról.

2026 első kilenc hónapjában 297 csődöt regisztráltak, így a csődök száma már meghaladja a rekordévet jelentő 2025 azonos időszakának 284-es értékét.

A harmadik negyedév adatai azt is megmutatják, hogy a nyomás nem egyformán érinti a piac szereplőit. A flottainformációval rendelkező 80 csődbe ment vállalkozás közül 58 legfeljebb öt járművet üzemeltetett. A belga közúti fuvarozási piacról kikerülő vállalkozások között egyértelmű többségben vannak a kis fuvarozók.