Ez év február 6-án megszületett az Európai Bíróság ítélete, amely kimondja, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyhatja az A1 tanúsítványt, hogyha a kiküldetés során csalás történik. Ez lényeges információ a szállítmányozási ágazatban tevékenykedő lengyel vállalkozóknak is.
A múlt héten megszületett az ítélet Ömer Altun és mások (C-359/16. sz.) ügyében. Ennek megfelelően azon ország bírósága, amelyben a kiküldetéssel rendelkező munkavállaló valójában elvégzi a munkát, megállapíthatja a társadalombiztosítás alá esés igazolásának érvénytelenségét a munkaadó székhelyének államában. Erre abban az esetben kerülhet sor, amikor az igazolást kiállító intézmény elmulasztja az igazolás ésszerű időn belüli felülvizsgálatát, annak ellenére, hogy rendelkeznek csalásra utaló bizonyítékokkal.
A bolgár cégek ügye
Az ítéletet egy Belgium területén működő bolgár építőipari vállalat ügyében hozták meg. A belgiumi munkaügyi felügyeleti szervek kimutatták az egyik belga építőipari cég személyek foglalkoztatásának ellenőrzéséne keretében, hogy a cég nem alkalmazott munkavállalókat, hanem minden fizikai munkát bolgár vállalkozásoknak adta ki alvállalkozás keretében. Azok pedig Bulgáriából Belgiumba szóló kiküldetéssel dolgoztatták a munkavállalóikat. A cégek nem jelentették be a belgiumi társadalombiztosító hivatalnak a foglalkoztatásukat, mivel a munkavállalók rendelkeztek E101 vagy A1 tanúsítvánnyal, amelyek igazolták a társadalombiztosítás meglétét a bolgár társadalombiztosítási rendszerben. Azonban a Bulgáriában folyó nyomozás során a belgák megállapították, hogy ezek a vállalkozások nem folytattak semmilyen tevékenységet abban az országban, ahol a székhelyük volt. Ezzel kapcsolatban a belga hatóságok a bolgár társadalombiztosítási hivatalhoz fordultak, a szóban forgó igazolások felülvizsgálatát vagy visszavonását kérelmezték. A hivatal a belgák rendelkezésére bocsájtotta az igazolásokat, de nem vette figyelembe a nyomozás során megállapított körülményeket.
A belga Semmítőszék (Hof van Cassatie) az Európai Bírósághoz fordult ez ügyben, hogy eldöntsék, hogy a fogadó tagállam bírósága megállapíthatja-e az E 101 igazolás érvénytelenségét vagy figyelmen kívül hagyhatja-e azt, abban az esetben, ha azt csalárd módon szerezték meg. A Bíróság megállapította, hogy az állami bíróság figyelmen kívül hagyhatja ezen igazolásokat. Ez azzal jár, hogy ebben az esetben a munkaadónak a társadalombiztosítási adót abban az országban kell megfizetnie, ahol valójában végzi a tevékenységét, nem pedig abban az országban, amelyben a székhelye van.
A Translawyers megjegyzése
Arról, hogy mit jelent a gyakorlatban az Európai Bíróság ítélete és milyen hatása lehet a lengyel vállalkozókra, Anna Widuchot, a Translawyers iroda jogi tanácsadóját kérdeztük:
Az A1 tanúsítványt az Társadalombiztosítási Igazgatóság (Magyarországon az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő – OEP – erről itt részletesen is írtunk) megfelelői állítják ki abban az országban, amelyben a munkavállalót biztosítani kell. Természetesen ennek a mértéke (tehát a munkaadó költsége) eltér, méghozzá jelentősen, a különböző országokban. Ezért a költségek optimalizálása érdekében előfordulhat, hogy hivatalosan a munkavállalókat egy olyan cégben alkalmazzák, melynek székhelye egy országban van, ahol vonzóan alacsony a társadalombiztosítás címén fizetendő összeg, valójában azonban másik országban végzik a tevékenységüket.
Az A1/E101 igazolást uniós rendelet alapján adják ki, ami kötelező erővel bír a fogadó országban (ahol a munkát végzik).
Az Európai Unió Bíróságának ítéletének következtében, amely a C-359/16. sz. Ömer Altun és mások ügyében született, enyhítettek az A1/E101 igazolás kötelező jellegén és engedélyezték, hogy a fogadó ország bíróságai megállapítsák az igazolás érvénytelenségét az adott országban.
Fotó: Pixabay