Valami érdekes híre van? Szóljon nekünk!

A veszélyes áru szállítási rendszer önálló jelölésrendszert használ, a veszélyekre utaló jelöléseket bárcáknak hívjuk, de vannak egyéb jelölések is, amelyek hasonlóak a bárcákhoz. Ezekkel a bárcákkal, jelölésekkel utalunk a veszély jellegére. Alapvetően ez a leghasznosabb információ lenne az anyagról, hiszen nagyon gyorsan informálódhatunk az anyag által okozott veszélyről. Mi is akkor a baj az egésszel? Nem a funkció, hanem az, hogy ez a terület is értelmetlenül túl van szabályozva.

Mi a célja a veszélyességi bárcáknak?

Mint a bevezetőben is írtam, a cél az, hogy gyors információt kapjunk az anyag veszélyeiről. Ez nagyon hasznos az általános árukezelés során is, de létfontosságú egy baleset esetén, hisz ez alapján tudjuk milyen veszéllyel kell számolnunk. Éppen ezért könnyen felismerhető jelöléseket használunk (a szállítási jelölések még különböző színekben is pompáznak), olyan szimbólumokkal, amelyek segítségével egyértelműen azonosíthatóak a veszélyek.

-
+

Az előírások igyekeznek a felismerhetőséget biztosítani, így természetesen igen szigorú követelmények vonatkoznak a jelölésekre. Csak a szabályzatban szereplő mintáknak megfelelő jelöléseket lehet használni, azoktól eltérni nem lehet. Erről már volt szó egy korábbi cikkemben, most nem térnék újra ki rá. Az alábbiakban a méretekre vonatkozó előírásokat taglalnám.

Milyen méretbeli követelmények vonatkoznak a jelölésekre?

Küldeménydarabok esetén a bárcák oldalhosszúságnak legalább 100 mm-nek kell lennie, és négyzet alakú jelölést kell használni. Tűréshatár nincs, tehát a 99 x 99 mm-es bárca már nem megfelelő.

Az oldalhosszúságon felül még két méret van rögzítve: az oldalsó keretező sávnak 5 mm szélesnek kell lennie, a keretező vonalnak 2 mm vastagnak. Egyéb méret nem került megadásra. Nem került többek között rögzítésre, hogy mekkora legyen a számjegy mérete az alsó sarokban, vagy mekkora legyen minimálisan a szimbólum mérete. Az egyéb méretekre csak egy általános elv igaz, miszerint legyen közel arányos a szabályzatban szerelő mintával. Nem értem miért volt fontosabb a keretező vonal vastagságát rögzíteni…

-
+

A bárca mérete csökkenthető, de a keretező sáv és vonal nem!

A bárca mérete csökkenthető, ha a 100 x 100 mm méretű jelölés nem fér el a küldeménydarabon, azonban a keretező sávra és a keretező vonalra vonatkozó méreteket nem lehet csökkenteni, tehát ezeknek továbbra is 5 ill. 2 mm-nek kell lenniük. Továbbra sem értem, miért olyan fontos ez a két méret, miért erre kellett koncentrálni, és főleg, miért nem lehetett ezt is arányosan csökkenteni? Főleg, hogy egy bizonyos méret alatt – ha betartjuk az előírásokat – teljesen torz jelöléseket kapunk: egy széles keretező sávval és egy vastag keretező vonallal, ahol már alig marad hely a veszély szimbólumnak (ami a lényeg lenne), arról nem beszélve, hogy ez már közel sem fog hasonlítani a szabályzatban szereplő mintára. Magyarul kisebb méretben nem igazán lehet szabályos jelölést készíteni, annak ellenére, hogy a szabályzat erre elvileg lehetőséget adna. Érdekes, hogy ez az ellenmondás 2015-ben jelent meg az ADR szabályzatban, de a 2017-es módosításban nem sikerült orvosolni, pedig tudtommal több szakmai fórum is jelezte a problémát.

-
+

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az sincs megadva, hogy a különböző rögzített méreteket honnan kell mérni. Nem tudni, hogy az 5 mm széles sávot a keretező vonal belső részétől, középről vagy a külső szélétől kell mérni, és bár ez szőrszálhasogatásnak tűnik, de egy 2 mm vastag vonal esetén ez nem mindegy.

De ezt még bőven lehet bonyolítani: a bárcákon túl vannak további jelölések is, amelyek bár nem bárcák, de nagyon hasonlítanak rájuk, viszont az előírások nem ugyanazok. Ilyen jelölés többek között a környezeti veszélyre utaló kiegészítő jelölés vagy az LQ mentesség esetén használt jelölés.

-
+

Ezeknél nincs külső keretező sáv, így itt a 100 x 100 mm-t vonaltól vonalig kell nézni. Ha van is sáv körben, azt nem lehet figyelembe venni a méretek kapcsán (ez elég gyakori hiba a gyakorlatban). 

A keretező vonal ezeknél a jelöléseknél is legalább 2 mm vastag. De hogy még komplikáltabb legyen: ha csökkentjük a jelölések méreteit, a környezeti veszély jel esetén arányosan csökkenhet a vonal vastagság, míg az LQ jelölésnél legfeljebb csak 1 mm-re csökkenthető. Ha még emlékszünk, a bárcáknál fixen 2 mm-nek kell maradnia. Nem könnyű követni, igaz?

Az LQ jelölésnél továbbá – ellentétben a többi jelöléssel – minimális méret is megadásra került: ezek a jelölések nem lehetnek 50 x 50 mm-nél kisebbek. Mindezt egy olyan jelölésnél, ami semmilyen információt nem ad a veszélyről, csak általánosságban utal arra, hogy valamilyen veszélye lehet. A konkrét veszélyre utaló bárcáknál viszont nincs minimális méret rögzítve. Ennyit a következetességről…

Érdekesség képen megjegyzem, hogy a szabályzatban szereplő bárca és jelölés minták keretező vonal vastagsága a legtöbb esetben nem felel meg az előírt méretnek. Költői kérdés: a szövegesen megadott előírásoknak kell megfelelni, vagy az ábrával legyen arányos az alkalmazott jelölés?

Ha valaki azt hiszi, ezzel vége a problémáknak, téved!

Tartányos és ömlesztett szállításnál ún. nagybárcákat használunk, amelyek első ránézésre nagyon hasonlítanak a bárcákra, de a lényeg mindig a részletekben van. Természetesen mások a követelmények.

A nagybárcák a minimális mérete 250 x 250 mm. Ez az eltérés még érthető is, mivel nagyobb eszközökről van szó. A keretező sáv szélessége ez esetben is fontos, annak 12,5 mm-nek kell lennie (felhívom a figyelmet a fél mm-re! ). Itt azonban nem olyan fontos a keretező vonal vastagsága, az nem került rögzítésre, tehát az általános elv érvényes: legyen arányos a mintával. Gondolom senki nem lepődik meg, hogy ez arányosan vékonyabb lesz, mint a 100 x 100 mm-es bárcák esetén. Viszont itt már rögzítésre került egy fontosabb méret is: az alsó sarokban lévő feliratot legalább 25 mm magas írásjelekkel kell feltüntetni. Haladás, de azért a legfontosabb méret, a szimbólum mérete ez esetben sem lett rögzítve. Ki érti ezt? Ahogy azt sem értem, hogy miért nem lehet a két rendszert hasonló elvek alapján szabályozni.

És akkor a hab a tortán:

a jármű jelölésére használt narancssárga tábla mérete 40 x 30 cm. Rögzítve van a vonalvastagság és a betűméret is, tehát itt egész konkrétak a követelmények. Ha a jármű mérete és kialakítása olyan, hogy a rendelkezésre álló felület nem elegendő a narancssárga tábla rögzítéséhez, a tábla mérete csökkenthető 300 x 120 mm-ig. Ha jól megnézzük ez egy teljesen más formájú téglalap lesz. De ezen már meg sem lepődünk. Külön szakmai egyeztetések kellettek ahhoz, hogy megállapításra kerüljön, hogy a két méret közötti táblák is elfogadhatóak (pl. jó lehet egy 35 x 25 cm-es tábla is). Tehát teljesen különböző oldalarányú téglalapokat is használhatunk. Hogy ez miért jó, miért nem lehetett egyszerűbben egy rögzített méretarány, ne kérdezze senki, úgysem tudom a választ. Viszont a narancssárga tábláknál kivételesen rögzítve lett a tűréshatár: ± 10 %. Jó lett volna hasonló rugalmasság a többi méret esetén is, de sajnos csak itt szerepel.

-
+

És mennyibe kerül mindez?

Kiemelném, hogy olyan „súlyos” dologról van szó, hogy a bírságrendeletben nevesített tétel is ez a szabálytalanság: „A narancssárga táblák, nagybárcák, a bárcák mérete, alakja, színe, vagy a betűk, számok, jelképek mérete, formája nem felel meg az előírásoknak”. A hozzárendelt bírság összege 100 000 Ft. Tehát figyeljünk nagyon, mert ez esetben a méret a lényeg!

Ha ADR-rel kapcsolatos kérdésük van, tegyék fel megjegyzésben vagy keressék szakértőnket!

Ha tetszett ez a cikk, mindenképpen olvassa el az 5 leghülyébb veszélyes áru szállítással kapcsolatos szabályozásról szóló cikkünket is!

Képek: Toldi Gergely

hozzászólások

comments0 megjegyzés
thumbnail
Ha szeretné beállítani az értesítéseket, lépjen be a profiljába