Erős évet zárt 2025-ben a Waberer’s Csoport: a konszolidált árbevétel 816,2 millió euróra nőtt, az EBIT 58 millió eurót ért el, a nettó eredmény pedig 43,6 millió euróra ugrott. A számok mögé nézve az látszik, hogy a profitjavulás fő motorja nem a klasszikus közúti fuvarozás volt, hanem elsősorban a biztosítási üzletág.
A logisztikai szegmens árbevétele 2025-ben 655 millió euró volt, ami 3,3%-os csökkenést jelentett éves összevetésben, miközben az EBIT 20,4 millió eurón alakult. A cég ezt a gyengébb gazdasági környezettel, az ipari termelés visszafogottságával, valamint a lengyel LINK-nél végrehajtott flottaméret-csökkentéssel magyarázza.
Ezt a flottaadatok is alátámasztják. A kamionok átlagos száma 2024-ről 2025-re 2 861-ről 2 709-re csökkent, vagyis 5,3%-kal kevesebb járművel dolgozott a csoport. Közben a munkavállalók átlagos létszáma gyakorlatilag nem változott: 6 048-ról 6 060 főre emelkedett. Ez fuvarozói szemmel fontos üzenet: a Waberer’s nem több kamionnal termelte ki a jobb eredményt.
A profitoldalon ezzel szemben a biztosítás húzott alakított. A biztosítási szegmens EBIT-je 37,6 millió euróra nőtt, miközben a logisztikai üzletágé 20,4 millió euró volt. Vagyis a csoport nyereségének nagyobb részét már nem a logisztika, hanem a biztosítás adta. Ebben komoly szerepe volt a Magyar Posta Biztosító teljes bevonásának is.
A nettó eredmény megduplázódása ráadásul első ránézésre erősebbnek tűnik, mint amennyire tisztán operatív alapon az. A jelentés szerint a nem realizált árfolyamhatás 2025-ben plusz 9,2 millió eurót tett hozzá az eredményhez. Enélkül a nettó profit 34,4 millió euró lett volna, ami még mindig jó eredmény, de már „csak” 35,6%-os növekedést jelent.
A sorok között az látszik, hogy a Waberer’s egyre kevésbé tisztán kamionos cégként építi magát tovább. Az egyedi üzleti jelentés szerint a stratégia fő elemei között a hozzáadott érték növelése, a diverzifikáció, a specializált FTL-szolgáltatások és a multimodális megoldások erősítése szerepelnek. A vállalat emellett holdingstruktúrába rendezi át a csoportot, hogy jobban különváljanak a fuvarozási, szállítmányozási és egyéb üzletágak.
Barna Zsolt vezérigazgató is lényegében ezt a stratégiát erősítette meg a jelentésben:
„Meglátásunk szerint a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben kizárólag azon szereplők tudnak sikeresen működni, akik jelentős hangsúlyt fektetnek a tevékenységük folyamatos diverzifikációjára és bővítésére.”
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Waberer’s a jövőbeni növekedést nem pusztán a közúti flottára építi. A 2025-ös főbb események között ott van a GYSEV-vel és a GYSEV CARGO-val aláírt stratégiai szándéknyilatkozat a multimodális irány erősítésére, valamint a személyszállítási piacra való belépés a Pannon-Busz-Rent többségi megszerzésével.
Ennek egyik legkézzelfoghatóbb példája az autóipari logisztika lehet.
“A vasúti logisztika képességek 2024-es megszerzése adta meg számunkra a lehetőséget arra, hogy elnyerjük a BMW Debrecenből induló készautó szállítási feladatainak egy jelentős részét, mely több 10 millió EUR-s bevételt biztosíthat a következő években,” tette hozzá Barna.
Külföldi munkaerőre támaszkodik a logisztikai működés
A Waberer’s ugyan nem közölte, pontosan hány külföldi munkavállaló dolgozik a csoportnál, a jelentésből azonban így is jól látszik, hogy ez a kérdés már rég nem mellékszál a működésben. A vállalat azt írja, hogy a magyar munkaerőpiac nem tud elegendő gépjárművezetőt biztosítani, ezért a nemzetközi fuvarozási tevékenységet korábban román, szerb és ukrán állampolgárságú dolgozók bevonásával tartották fenn, az elmúlt években pedig ázsiai munkavállalók is megjelentek a rendszerben.
A dokumentumok alapján a külföldi munkaerő nemcsak a nemzetközi fuvarozásban fontos, hanem kisebb arányban már a belföldi disztribúcióban és a raktározásban is szükség van rá. Ez azt mutatja, hogy a munkaerőhiány nem kizárólag a hosszú távú nemzetközi kamionozást érinti, hanem a logisztikai működés más területeit is. A személyszállításban ugyanakkor más a helyzet: ott a cég szerint a megfelelő képesítésű és helyismeretű autóbusz-vezetők köre eleve szűkebb, miközben a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása is jóval korlátozottabb.
