Valami érdekes híre van? Szóljon nekünk!

A vízi úton való közlekedés lassú volt, hiszen az útvonal gyakran hosszú volt, ezért az emberek továbbra is szívesen utaztak postakocsikon. A XIX. század 30-as éveiben a brit postának már 700 postakocsija volt, a magánvállalkozóknak meg közel 3500 . Azonban a delizsánszok fénykora 1825-ben véget ért, amikor elindult az első Stokton és Darlongton közötti 25 mérföld hosszú gőzvasút-vonal. És hamarosan épült a magyar vasút is!

A vasút nemcsak a belvízi hajózást szorította maga mögé, de a postakocsikon való közlekedést is. 1830-ban megépült a második vasútvonal, mely Liverpoolt kötötte össze Manchesterrel. Naponta ezer embert szállítottak az akár 30 km/h-t is elérő sebességgel! Gombamód szaporodtak a vasútvonal-építő társaságok, melyek 12 százalékos osztalékot termeltek. Az 1850-es év végéig Britanniában 6 ezer mérföldnyi vasútvonalat építettek, amely több mint ezer társaság tulajdona volt. A személyszállítás megnőtt: 1838-ban 5,4 millió volt a mértéke, míg 1868-ban 275 millió.

Épül a magyar vasút is

Az angol tervező Stockton és Darlington között megtett 1825-ös útja nyomán Európában gombamód szaporodtak a kötött pályák, melyekre Magyarországon ugyancsak két évtizedet kellett várni. Az első vasútvonal megépítéséről, mely a Pest-Buda és Bécs közötti közlekedést tette volna egyszerűbbé. De jó magyar szokáshoz méltón a tervek ádáz viták áldozatai lettek: a tisztelt urak nem tudtak megegyezni, hogy a Duna jobb vagy bal partján fussanak-e a sínek. Így aztán az első vasútszakasz Pest és Vác között épült fel, amit 1846-ban ünnepélyes keretek között nyitották meg.

-
+

A vasutak teljesen megváltoztatták az egyes országok működését, a piacok kiterjedését, a hadviselés logisztikáját. A magánvasúti korszaknak egy, a mai napig velünk élő emléke a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút, amely a mai napig szinte változatlan formában működik, igaz, működését a korábbi modell alapján már a dualista monarchia idején kezdte meg. A kiegyezés évére a hazai vasúthálózat hossza elérte a 2341 kilométert.

-
+

Forrás: Wikimedia Commons

Az áruszállítás történetének következő részében, a nagyszerű gőzgépeket tervező lengyel zseniről lesz szó.

Előző részek:

Az áruszállítás története 1. rész – a római kőburkolattól az acélrugós masinákig

Az áruszállítás története 2. rész – így keresett egy brit herceg vagyonokat az olcsóbb szállítás révén

hozzászólások

comments0 megjegyzés
thumbnail
Ha szeretné beállítani az értesítéseket, lépjen be a profiljába