A lépés egy szélesebb európai trendet tükröz: a fuvarozók egyre inkább az EU-n kívüli munkaerő felé fordulnak, hogy kezeljék a súlyosbodó sofőrhiányt. Európa logisztikai ágazata már több éve küzd a képzett járművezetők hiányával. Ennek fő okai az elöregedő munkaerő-állomány, valamint a fiatal szakemberek körében csökkenő érdeklődés a szakma iránt.
Ebben a helyzetben a vállalatok kénytelenek alternatívákat keresni, és Dél-Amerika egyre vonzóbb régióvá válik.
A fuvarozócégek több kulcsérvet is felhoznak. A dél-amerikai sofőrök, különösen a brazilok kiemelkednek a nehéz körülmények között szerzett széleskörű tapasztalatukkal. Nagyra értékelik a rugalmasságukat és alkalmazkodóképességüket, valamint azt, hogy kivételesen magas a motivációjuk a nemzetközi piacon való munkavégzésre.
A Vlantana stratégiai lépése
A Klaipėda régióban működő Vlantana Logistics 200 brazil hivatásos nyergesvontató-sofőrt vesz fel. A vállalat a kiválasztott jelölteknek támogatást kínál a szállásban, az utazás megszervezésében, valamint „hosszú távú karrierlehetőségeket Európában”.
A kiválasztási folyamatot teljes egészében az M/BRAZIL Agency koordinálja, amely a logisztikai ágazat nemzetközi toborzására szakosodott.
A Vlantana döntése nem egyedi eset. Egyre több európai fuvarozó fordul harmadik országok felé – Ázsiától Latin-Amerikáig. Nemrég arról írtunk, hogy a „Gretvėja jelöltválogatást São Paulóban szervezett, hogy mintegy 200 brazil tehergépkocsi-vezetőt vegyen fel.
Az M/BRAZIL Agency szerint az európai fuvarozók csak ebben az évben több mint 2 000 sofőrt is felvehetnek Brazíliából. A régióból Litvániában és Lengyelországban a legnagyobb a toborzási kedv, de Németországban és Spanyolországban működő cégek is aktívan keresnek innen járművezetőket.
Csak átmeneti megoldás?
Szakértők szerint ez a megközelítés hosszú távú, strukturális iránnyá válhat, nem csupán átmeneti tűzoltás lehet – ugyanakkor tágabb összefüggésben további kérdéseket vet fel. Becslések szerint Európa közúti fuvarozási ágazatából jelenleg mintegy 500 000 sofőr hiányzik, ezért a vállalatok egyre inkább az Európai Unión túl is bővítik a keresést – Brazília most az új célországok között szerepel.
A szakszervezetek ugyanakkor azt állítják, hogy ez a következményeket kezeli, nem az okokat. Litvánia az elmúlt években már szigorította a harmadik országokból érkező munkavállalók foglalkoztatását: kvótákat vezettek be, erősítették az ellenőrzést, és nagyobb figyelmet fordítanak a bérek átláthatóságára, valamint a munkakörülményekre. A megfelelési környezethez szorosan kapcsolódik a tachográf használatának és a határátlépések rögzítésének gyakorlata is.
A kritikusok hangsúlyozzák, hogy a helyi munkaerő hiányát nemcsak a demográfia okozza, hanem a munka jellege is: a hosszú távollétek, a bonyolult bérezési rendszer és a munkakörülmények körüli viták csökkentik a szakma vonzerejét. Emiatt a munkaerő-import könnyen lehet, hogy csak átmeneti megoldásnak bizonyul – hosszabb távon pedig felveti a szociális dömping és az ágazat versenyképességének kérdését, ha magán a piacon belüli alapvető problémákat nem kezelik. Az ágazati feszültségeket jól mutatja az is, hogy több országban a fuvarozók tiltakozásra készülnek a növekvő költségek miatt.
