„Nincs megállapodás!” A független fuvarozók hétfőn demonstrálnak az ÉKM döntései ellen

December 19-én, pénteken együttműködési megállapodást írt alá az Építési és Közlekedési Minisztérium több fuvarozói érdekképviselettel, köztük az MKFE-vel és a NiT Hungaryval az útdíjemelésről és a kapcsolódó intézkedésekről. Az egyezség célja a bejelentett változások hatásainak mérséklése, valamint a fuvarozói adminisztráció és a bírságolási gyakorlat átalakítása.

A megállapodást ugyanakkor nem minden fuvarozó tekinti elfogadhatónak. Egy, az érdekképviseletektől függetlenül szerveződő fuvarozói csoport szerint az egyezség elfogadhatatlan, ezért hétfőre budapesti demonstrációt hirdettek.

A hazai fuvarozói szervezetek korábban arra figyelmeztettek, hogy az ÉKM intézkedései – köztük az útdíjemelés, a főúthasználat korlátozása és a tranzitforgalmat érintő szigorítások – alapjaiban rengetik meg a közúti áruszállítás jogbiztonságát és gazdasági tervezhetőségét. Álláspontjuk szerint az intézkedések előzetes szakmai egyeztetés nélkül születtek, és olyan többletköltségeket rónak a vállalkozásokra, amelyek kitermelése a jelenlegi gazdasági környezetben rendkívül nehéz.

A fuvarozók szerint az emelkedő költségek elkerülhetetlenül megjelennek a fogyasztói árakban is, így az intézkedések hatásai nem állnak meg az ágazaton belül.

Mit tartalmaz a minisztériummal kötött megállapodás?

Az ÉKM és több fuvarozói érdekképviselet, köztük az MKFE és a NiT Hungary, által pénteken aláírt megállapodás több, a fuvarozókat közvetlenül érintő területet szabályoz. A dokumentum nem vonja vissza az útdíjemelést, ugyanakkor módosítja annak mértékét, ütemezését és egyes végrehajtási elemeit.

1. A megállapodás értelmében a korábban bejelentett, 54 százalékos főútvonali díjemelést elvetik. Ehelyett 2026. január 1-jétől kizárólag a jogszabályban rögzített, inflációkövető – 4,3 százalékos – emelés lép életbe, majd március 1-jén a főútvonalak infrastruktúradíja 29,4 százalékkal nő. Az érdekképviseletek szerint az átütemezés célja az volt, hogy a fuvarozók és a megbízók fel tudjanak készülni a többletköltségekre.
2. A megállapodás egyik azonnali eleme az útdíjkalkulátor újraindítása a NÚSZ Zrt. rendszerében. Az MKFE közlése szerint az új verzió valós adatokkal számol, figyelembe veszi az aktuális súlykorlátozásokat, és az útvonaltervezés során külön kezeli a tehergépjárműveket és az autóbuszokat.
3. Változások várhatók a bírságolási gyakorlatban is. A bírságriasztó funkció újraaktiválása folyamatban van, és legkésőbb 2025. december 31-ig teljes körűen élesedik. A cél az, hogy a hibás tengelyszám- vagy díjkategória-beállítások miatt ne keletkezzenek halmozott bírságok, mivel a fuvarozók a jövőben néhány órán belül értesítést kapnak az eltérésről.
4. Új elemként a minisztérium vállalta azt is, hogy bizonyos esetekben – amennyiben a fuvarozó a riasztást követően rövid időn belül korrigálja a hibát – a bírság helyett csak az útdíjkülönbözetet kelljen megfizetni. Ennek jogszabályi és informatikai feltételeit az ÉKM 2026 májusáig tervezi megteremteni.
5. A megállapodás kitér az adminisztratív terhek csökkentésére is: 2026 első negyedévében elindulhat egy online ügyintézési rendszer fejlesztése, amely több, jelenleg csak személyesen intézhető fuvarozói ügyet vinne át az elektronikus térbe. Ez azonban középtávú vállalás, nem azonnali könnyítés.
6. Az össztömegkorlátozásokkal kapcsolatban az ÉKM vállalta, hogy előzetes egyeztetés nélkül nem vezet be új korlátozásokat, és március 31-ig nem kerül sor új tiltótáblák kihelyezésére. A nemzetközi tranzitforgalmat érintő szabályozás hatásait a felek negyedévente értékelik, miközben a Magyar Közút nyilvános, térképes formában teszi közzé az érvényben lévő korlátozások listáját.
7. A megállapodás a minimális fuvardíj kérdését is érinti: nem új díjrendszer bevezetéséről van szó, hanem a meglévő szabályok pontosításáról annak érdekében, hogy a fuvarozók könnyebben érvényesíthessék költségeiket a megbízók felé.

A független fuvarozók elhatárolódnak a megállapodástól

Miközben az érdekképviseletek a megállapodást előrelépésként értékelik, egy az érdekképviseletektől függetlenül szerveződő fuvarozói csoport szerint az egyezség nem jelent valódi megoldást. A csoport álláspontja szerint az intézkedések alapelvei – különösen az útdíjemelés és a tranzitszabályozás – véllalhatatlanok maradtak.

A december 22-re meghirdetett budapesti demonstráció egyik szervezője, Orosz Tibor fuvarozó, egy Facebook-videóban így fogalmazott:

„Világosan elmondtam, hogy mi, fuvarozók ezt nem fogadjuk el. Sem a fuvarozók érdekében, sem a magyar emberek érdekében.”

Orosz Tibor szerint az útdíjak emelése, még mérsékeltebb formában is, olyan finanszírozási terhet jelent, amelyet sok vállalkozás nem tud előfinanszírozni, miközben a kerülőút-kényszerek és a főúti korlátozások többletfutásokat és pluszköltségeket okoznak.

Álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a főutak és az autópályák díjszintjét közelíteni kívánják egymáshoz, miközben a magyar fuvarozók már most is az európai összevetésben magas útdíjakat fizetik. Úgy véli, amennyiben a cél a forgalom autópályákra terelése, annak nem a főutak drágítása, hanem az autópályadíjak csökkentése lenne a szakmailag indokolható eszköze.

A tranzitforgalom szabályozásával kapcsolatban Orosz Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy az új rendszer számos esetben jelentős kerülőutakra kényszeríti a járműveket. Ezek a többletfutások nemcsak idő- és üzemanyag-költséget jelentenek, hanem környezetvédelmi szempontból is ellentmondásosak, mivel a kerülőút gyakran jóval hosszabb, mint az érintett főúti szakasz lenne.

A finanszírozási kérdéseket szintén központi problémának nevezte. Bejegyzése szerint egy jármű havi útdíjköltsége elérheti az 1,5–2 millió forintot, miközben a fuvarozók bevételei sok esetben csak 60–90 napos fizetési határidővel érkeznek meg. Állítása szerint ez olyan likviditási terhet ró a vállalkozásokra, amelyet egyre többen nem tudnak tovább vállalni.

Mindezek mellett Orosz hangsólyozza, hogy a demonstrációt békés eszközökkel kívánják megtartani, és állításuk szerint nemcsak a fuvarozók, hanem a lakosság érdekeiért is felszólalnak.

Miért nincs egységes fuvarozói álláspont?

A jelenlegi vita nem egyetlen intézkedésről szól, hanem arról, hogy kit és hogyan érintenek a változások.

• Eltérő érdekek: a nagyobb flottákkal működő vállalkozások, a kis- és mikrovállalkozások, valamint a nemzetközi és belföldi fuvarozók különböző módon viselik az útdíjemelés, a tranzitszabályozás és a főúti korlátozások hatásait.
• Más tárgyalási megközelítések: a hivatalos érdekképviseletek szerint részleges engedményekkel is mérsékelhetők a terhek, míg az alulról szerveződő fuvarozók egy része az intézkedések elvének elutasítását tartja elfogadhatónak.
• Bizalom és felhatalmazás kérdése: a tiltakozók egy része vitatja, hogy az érdekképviseletek valóban a teljes szakmát képviselik, míg az érdekszervezetek a jogszabályi és tárgyalási keretek között látják a mozgásteret.
• Eltérő időtávok: míg a megállapodást aláíró szervezetek átmeneti megoldásként tekintenek az egyezségre, a demonstráció szervezői szerint a jelenlegi lépések hosszú távon is fenntarthatatlanok.

Nyitott kérdés maradt, lezárul-e a vita

A pénteken bejelentett megállapodás ellenére így továbbra is nyitott kérdés, hogy sikerül-e egységes szakmai álláspontot kialakítani. Az egyik oldalon a minisztériummal egyezségre jutó érdekképviseletek, a másikon az egyezséget elutasító, önszerveződő fuvarozók állnak.

Ki kicsoda a fuvarozói vitában?

MKFE – Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete

Az MKFE az egyik legnagyobb hazai fuvarozói érdekképviselet, amely hivatásos közúti árufuvarozó vállalkozásokat képvisel.
Az egyesület részt vett az Építési és Közlekedési Minisztériummal folytatott tárgyalásokon, és aláírta a december 19-én bejelentett együttműködési megállapodást. Az MKFE a megállapodást érdekképviseleti sikernek és egy hosszabb egyeztetési folyamat kezdetének tekinti.

NiT Hungary – Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete

A NiT Hungary országos hatókörű szakmai érdekképviselet, amely elsősorban kis- és középvállalkozásokat tömörít a közúti árufuvarozás és személyszállítás területén.
A szervezet szintén aláírta az ÉKM-mel kötött megállapodást, és közleményeiben azt hangsúlyozza, hogy a tárgyalások eredményeként sikerült mérsékelni az eredetileg tervezett intézkedések negatív hatásait.

Fuvarozói kezdeményezés (demonstráció szervezői)

A december 22-re meghirdetett budapesti demonstrációt nem egy hivatalos érdekképviselet, hanem egy alulról szerveződő fuvarozói csoport kezdeményezte.
A tiltakozás egyik szervezője Orosz Tibor fuvarozó, aki szerint a minisztériummal bejelentett megállapodás nem rendelkezik a fuvarozók széles körének felhatalmazásával, ezért azt nem tekintik érvényes kompromisszumnak. A kezdeményezés saját meghatározása szerint független a hagyományos érdekképviseleti struktúráktól, és békés demonstrációval kíván nyomást gyakorolni a döntéshozókra.