NIT Hungary

Hol tartunk a decemberi kamionos tüntetés után?

A cikk olvasási ideje 7 perc

A decemberi kamionos tüntetés után sok fuvarozó számára nem az volt a kérdés, ki nyert vagy vesztett, hanem hogy lesz-e valódi változás. Januárban megkezdődtek a tárgyalások. A kérdés most az, hogy a tiltakozásból lesz-e kézzelfogható változás.

Január 14-én új szakaszba lépett a magyar útdíjrendszer körüli vita: a fuvarozói érdekképviseletek és az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) többórás tárgyalást tartottak, amelynek eredményeként folytatódnak az egyeztetések, és február 15-ig közös javaslatcsomag készül az útdíjak, a súlykorlátozások és az ellenőrzési gyakorlat felülvizsgálatáról.

A december 22-i kamionost tilakozás után létejött a Magyar Független Fuvarozók Egyesülete (MFFE). Az ő beszámolójuk szerint a tárgyalások során az álláspontok közeledtek egymáshoz, és egyetértés alakult ki abban, hogy az útdíj- és forgalomszabályozási döntések hatásait nem a fuvarozókon és a vidéki vállalkozásokon keresztül kell kezelni. A szervezet szerint a megbeszélések az általuk korábban bemutatott 12 pontos követelés mentén haladtak tovább, több érdekképviselet bevonásával.

A független fuvarozók hangsúlyozták, hogy bár a tranzitforgalom autópályákra terelését támogatják, ezt piacvédelmi és versenyképességet javító intézkedésekkel kell ellensúlyozni, különösen a kis- és közepes vállalkozások esetében. Az egyesület szerint a március 1-jére tervezett, 35 százalékos útdíjemelés terheit sem a fuvarozók, sem az agrárium és az ipari szereplők nem tudják kigazdálkodni.

Mi történt tegnap? – Röviden

  • Tárgyalóasztalhoz ültek a fuvarozói érdekképviseletek és az Építési és Közlekedési Minisztérium képviselői.
  • A felek megállapodtak abban, hogy február 15-ig közös javaslatcsomag készül az útdíjrendszer, a súlykorlátozások és a bírságolási gyakorlat felülvizsgálatáról.
  • A kormányzat nyitottságot mutatott az útdíjak ütemezésének és mértékének újragondolására, különösen a főúti infrastruktúradíjak esetében.
  • Egyetértés volt abban, hogy a tranzitforgalmat elsősorban az autópályákra kell terelni, de úgy, hogy ez ne okozzon aránytalan terhet a belföldi fuvarozóknak.
  • Napirendre kerültek a súly- és behajtási korlátozások, valamint azok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos problémák.
  • A fuvarozói szervezetek szerint a március 1-jére tervezett magasabb útdíjak bevezetése nem tartható, ezért ezek módosításáról további egyeztetések jönnek.

MKFE: a 29,4 százalékos emelés lenullázása a cél

A tegnapi tárgyalásokkal kapcsolatban a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) azt nyiltakozta a Trans.iNFO-nak, hogy álláspontjuk szerint a kormány tartja magát a 2025. december 19-én aláírt megállapodáshoz, és valóban érdemi egyeztetések zajlanak az ÉKM és az érdekképviseletek között.

Az MKFE elsődleges célja továbbra is az, hogy a március 1-jére tervezett, 29,4 százalékos főúti infrastruktúradíj-emelést teljes egészében töröljék. A szervezet szerint a január 1-jén bevezetett tranzitút-szabály önmagában is jelentős forgalomcsökkenést eredményezhet a lakott területeket érintő főutakon, ezért indokoltnak tartják az intézkedések kétlépcsős felülvizsgálatát, a forgalmi adatok elemzését követően.

Árvay Tivadar főtitkár elmondása szerint a tárgyalásokon megerősítést kapott az is, hogy a belföldi céllal közlekedő járművekre nem vonatkoznak a tranzitszabályok, ugyanakkor szükség van az iránymutatások pontosítására és a jogalkalmazás egységesítésére.

Emellett konkrét technikai kérdésekben is előrelépés történt, többek között egyes mérőállomásoknál alkalmazott jelzések módosításáról.

NiT Hungary: újratárgyalják az útdíjrendszert

A NiT Hungary közleményében „új fejezetként” értékelte a tárgyalásokat. A szervezet szerint a kormányzat hajlandó felülvizsgálni az útdíjrendszert, a súlykorlátozásokat és a bírságolási gyakorlatot, amelyekre a szakmai szervezetek egységes javaslatcsomagot nyújtanak be február 15-ig.

A NiT Hungary kiemelte: kulcsfontosságú volt a 2026. január 1-jére tervezett, 54,3 százalékos útdíjemelés elkerülése, mivel ekkora többletterhet a fuvarozók sem kigazdálkodni, sem továbbhárítani nem tudtak volna. A szervezet szerint a közös munka fókuszában egy kiszámítható, középtávú útdíjstratégia és a fuvarozó vállalkozások védelme áll.

Február 15. a következő határidő

A feleknek most a február 15-ig kell kidolgozni azokat a módosító javaslatokat, amelyek még a március 1-jei határidő előtt lehetővé teszik az esetleges jogszabályi változtatásokat. Addig a magasabb útdíj bevezetése fel van függesztve.

Hogy jutottunk el ideáig?

A januári egyeztetések előzménye a 2025 végén kiéleződött útdíjvita volt. A kormány tavaly ősszel több, egymással összefüggő intézkedést jelentett be:

  • súlykorlátozások jelentek meg számos fő- és mellékúton,
  • életbe lépett a tranzitút-szabály, amely a nemzetközi forgalomban közlekedő, magyarországi cél nélküli járműveket az autópályákra terelte,
  •  valamint napirendre került a főúti infrastruktúradíjak jelentős emelése, amely egyes számítások szerint meghaladta volna az 50 százalékot.

Bár a december 19-én aláírt minisztériumi megállapodás nyomán a legnagyobb mértékű emelést elvetették, a viták nem csillapodtak. 2025. december 22-én független fuvarozók szervezésében kamionos demonstráció zajlott Budapesten, amelyen a résztvevők nemcsak az útdíjemelés ellen tiltakoztak, hanem a súlykorlátozások, a tranzitszabályok alkalmazása, valamint az érdekképviseleti rendszer működése miatt is hangot adtak elégedetlenségüknek.

Mi történt a független fuvarozókkal a tiltakozás után?

A demonstrációt követően január 6-án megkezdődtek az érdemi tárgyalások az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és a Magyar Független Fuvarozók Egyesülete (MFFE) között. Az egyesület beszámolója szerint ez volt az első alkalom, hogy a minisztérium hivatalosan is tárgyalópartnerként ismerte el a független, jellemzően mikro- és kisvállalkozások érdekeit képviselő szervezetet.

Az MFFE tájékoztatása szerint az egyeztetésen egyértelművé tették: 2026-ra kizárólag a 4,3 százalékos inflációkövető útdíjemelést tartják elfogadhatónak, minden ennél nagyobb mértékű növelést a szektor számára kezelhetetlennek ítélnek. A szervezet felvetette a kihelyezett súly- és behajtási korlátozó táblák felülvizsgálatának szükségességét, mivel szerintük ezek aránytalan kerülőutakra kényszerítik a belföldi áruforgalmat.

A tranzitszabályokkal kapcsolatban az MFFE jelezte: a jelenlegi jogszabályi környezet nem minden esetben különíti el egyértelműen a belföldi és a nemzetközi tranzitforgalmat, ami értelmezési vitákhoz és téves bírságolásokhoz vezethet. Ennek elkerülésére egységes, minden hatóság számára kötelező állásfoglalás kiadását kérték, valamint felvetették, hogy az útdíjkalkulátor alkalmas lehetne az adott útvonal jogszerűségének igazolására.

A független fuvarozók bírságolási moratóriumot is kezdeményeztek a tranzitút-hálózathoz kapcsolódó szankciók esetében, első körben figyelmeztetések alkalmazását javasolva. Emellett napirendre került a fuvarozói díjfizetési fegyelem, a minimális fuvardíj kérdése, a speditőri tevékenység szabályozása, valamint a gépkocsivezetői életpályamodell és egy külön előéleti pontrendszer lehetősége is.

Az MFFE beszámolója szerint az ÉKM nyitottságot mutatott a felvetések megvizsgálására, és több témában további tárcaközi egyeztetéseket helyezett kilátásba. 

Címke:

További olvasmányok