A 2026 márciusában és áprilisában végzett felmérésben 12 európai ország 1 136 pénzügyi igazgatója vett részt, válaszaik pedig a vállalati bizalom látványos romlását mutatják. A megkérdezettek 48 százaléka kevésbé bizakodó saját vállalata pénzügyi kilátásaival kapcsolatban, mint három hónappal korábban. Ez csaknem kétszerese a 2025 őszén mért 25 százaléknak, és a 2022-es energiaválság óta a legmagasabb érték.
A bizalomvesztés annak ellenére következett be, hogy a pénzügyi vezetők több mint fele továbbra is bevételnövekedésre számít a következő évben. A nagyobb aggodalmat a jövedelmezőség alakulása jelenti: a megkérdezettek 36 százaléka az üzemi marzsok csökkenését várja, miközben 35 százalékuk javulásra számít. Még a bevételnövekedésre számító vállalatok 42 százaléka is az üzemi marzsok stagnálására vagy csökkenésére számít.
A „Deloitte” szerint a hangulat romlásához egyszerre járul hozzá a geopolitikai bizonytalanság, a magas energia- és inputköltség, valamint a marzsokra nehezedő egyre nagyobb nyomás.
A 2024 márciusa és 2026 márciusa közötti időszakra visszatekintve az európai vállalatok 42 százaléka számolt be arról, hogy az energiaköltségek kedvezőtlenül befolyásolták a jövedelmezőséget és a beruházási döntéseket. A következő 12 hónapra tekintve a CFO-k 48 százaléka arra számít, hogy a közel-keleti fejlemények rontják a marzsokat és visszafogják a beruházásokat. A megkérdezettek további 15 százaléka közvetett hatásoktól tart, például a makrogazdasági lassulás, az ellátási láncok zavarai vagy a szigorúbb szabályozás következtében.
Mindössze 21 százalékuk érzi úgy, hogy korábbi fedezeti és diverzifikációs intézkedései révén megfelelően felkészült erre a helyzetre.
Európa-szerte előtérbe kerül a költségcsökkentés
A vállalati stratégiákban a költségcsökkentés és a szigorúbb költséggazdálkodás jelenti a leglátványosabb változást.
A „Deloitte” európai CFO-felmérésének történetében először minden vizsgált országban a három legfontosabb prioritás között szerepel a költségcsökkentés. Eközben az organikus növekedésre építő vállalatok aránya 45 százalékra esett vissza. Ez a világjárvány időszakát leszámítva a legalacsonyabb érték, és jóval elmarad a 2024 tavaszán mért 83 százaléktól.
A vállalatok azt is alaposabban mérlegelik, mely piacokon kívánnak növekedni. A meglévő piacokon terjeszkedést tervező vállalatok aránya 45 százalékra emelkedett, ami 2022 tavasza óta a legmagasabb érték. Ez arra utal, hogy a cégek inkább megszilárdítanák jelenlegi pozícióikat, mintsem új piacokra lépnének vagy agresszív terjeszkedésbe kezdenének.
A munkaerő-felvételi tervek ugyanezt az óvatosságot tükrözik. A vállalatok mindössze 23 százaléka növelné a létszámot, 36 százalékuk létszámcsökkentést tervez, 41 százalékuk pedig nem számít változásra. A „Deloitte” ezt a munkaerőköltségek fegyelmezettebb kezelésére és a termelékenység javítására való átállásként értelmezi, szemben a létszámbővítésre épülő növekedéssel.
A beruházási kiadások terén is visszafogottság látható. A következő évben a CFO-k csupán 26 százaléka növelné tőkekiadásait, 45 százalékuk változatlan szinttel számol. Eközben 85 százalékuk úgy véli, hogy a jelenlegi környezet nem alkalmas mérlegkockázatuk növelésére.
Mit jelent mindez a fuvarozás és a logisztika számára?
A felmérés nem közöl külön adatokat a közúti fuvarozásról vagy a logisztikai vállalatokról, ezért az eredmények nem értelmezhetők közvetlenül a fuvarozók hangulatának mérőszámaként.
A kutatás ugyanakkor képet ad arról a pénzügyi környezetről, amelyben a fuvarozók, még inkább pedig ügyfeleik a beruházási és beszerzési döntéseiket meghozzák.
A „Deloitte” szerint a vállalatok egyre inkább az automatizálással, a digitális átalakulással és az ellátási láncok diverzifikációjával igyekeznek ellenállóbbá válni. A beruházások középpontjában a termelékenység, a technológia és a képességek fejlesztése áll. A CFO-k nem állítják le teljesen a beruházásokat, de minden projekttől egyértelmű működési megtérülést várnak.
A felmérés arra is utal, hogy a nagyszabású fejlesztések jóváhagyása nehezebbé válhat. Mivel a CFO-k többsége nem akarja növelni a mérleg kockázatát, és kevesebb mint egyharmaduk tervez magasabb tőkekiadást, a jelentős kezdőtőkét igénylő beruházásokat várhatóan szigorúbb pénzügyi vizsgálatnak vetik alá.
A „Deloitte” a jelenlegi stratégiát a karcsúbb és ellenállóbb működési modellek felé történő elmozdulásként jellemzi. Ez hasonlít a világjárvány és a 2022-es energiaválság idején látott védekező reakcióhoz, azzal a különbséggel, hogy most szokatlanul széles körű az egyetértés az európai piacokon.
A felmérést 2026 márciusában és áprilisában végezték Ausztria, Dánia, Franciaország, Görögország, Írország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság pénzügyi igazgatóinak körében.
