– Az év elején az előrejelzéseket készítve azzal számoltunk, hogy a második félév az árak esését hozza majd. Tulajdonképpen ez már szinte szabály, hogy a nyári szabadságok után az árak esnek. A jelenlegi helyzetben azonban nem érdemes ezzel számolni – mondja dr. Jakub Bogucki, az e-petrol.pl portál üzemanyag-elemzője, hivatkozva a főbb üzemanyaggyártók döntéseire.
– Nem lesznek nagy emelések, de csökkentések sem. Inkább arra számítok, hogy a szabadságok utáni első hónapokban – szeptemberben és októberben – az átlagos árak maradnak olyan, amilyenek jelen pillanatban. Sőt, kisebb emelkedésre is számítunk. A gázolaj árát körülbelül 405 forint körül lesz – jósolja az elemző.
A szabadságok vége sem kecsegtet árcsökkenéssel, bár az elemzők megnyugtatnak, hogy rekord árakra nem kell számítanunk.
– Úgy tűnik, hogy a legközelebbi időszakban a kiskereskedelmi árak nem valószínű, hogy átlépik az idei maximális árakat, amelyek 397 forintot tettek ki a benzin, és 4ö9 forintot a gázolaj esetében. Azt gondolom, hogy szabadságos időszak végéig ebben a sávban fogunk mozogni – győzköd Urszula Cieślak, a BM REFLEX elemzője.
Honnan ez a tendencia, hogy maradnak a magas árak a benzinkutakon? Nagy mértékben Donald Trump amerikai elnök Iránra kirótt korlátozásaival függenek össze. Már május óta beszélnek erről, a múlt héten a szankciók viszont életbe is léptek. ezek ugyan nem vonatkoznak közvetlenül az olajra, hanem „a hozzáférésre az amerikai valutához, és a szénnel, fémekkel, ipari szoftverekkel való kereskedelemre. A motorizációs ipar is érintett lehet” – számol be a PAP lengyel hírügynökség. Ez persze nem kevéssé érinti fájdalmasan a kapcsolatot az egyik legnagyobb világpiaci olajbeszállítóval. Ennek a következményét pedig a benzinkutakon érezhetjük.
The Iran sanctions have officially been cast. These are the most biting sanctions ever imposed, and in November they ratchet up to yet another level. Anyone doing business with Iran will NOT be doing business with the United States. I am asking for WORLD PEACE, nothing less!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) August 7, 2018
És ez csak a kezdet
Paradox módon a múlt kedden hatályba lépett döntés első hatásai már hetekkel ezelőtt jelentkeztek, amit a szakemberek is megerősítenek.
A problémák jelentős részét, amelyek az Egyesült Államok döntésével hozhatók összefüggésben, a piac már megemésztette. A szankciókról már május óta tudunk, tehát a piac már akkor elkezdett rájuk reagálni, amit láthattunk az áremelkedésben. Az ilyen döntések rakétaként csapódnak le a piacokon. Az első reakciók már megvoltak, a következők akkor jelentkezhetnek, amikor a szankciók életbe lépnek, de akkor már nem ugranak meg az árak radikálisan – győzköd dr. Jakub Bogucki.
Ez azonban még csak a kezdet. Az Egyesült Államok bejelentette, hogy novemberben teljes embargót vezetnek be az iráni kőolajra. Ez egy sor újabb következményt vonhat maga után.
Az OPEC-be [Kőolaj-exportáló Országok Szervezete – a szerk.] tömörült országok biztosan csökkenteni kényszerülnek a kőolaj-kitermelés korlátozását, ha blokkolják az iráni nyersanyagot. Ennek következtében a termelés Irakban, Oroszországban vagy Szaúd-Arábiában kitöltheti ezt a rést – teszi hozzá a szakértő.
Sajnos ezzel kapcsolatban sem lehet komolyabb árcsökkenéssel számolni év végéig.
November nem egy végső határidő. Akkor lép hatályba az embargó, de a piacnak már hamarabb reagálnia kell majd. Ezért is gondolom, hogy a legtöbb ország már most fontos döntést hoz a termeléssel és az ellátással kapcsolatban, mivel a kitermelés mértékét és a tranzitot előre meg kell tervezni. Ezért a piac sem fog durván reagálni – magyarázza.
Fennakadások nem csak a hurrikánszezon miatt
Az árak tehát nem fognak nagyot esni, de emelkedni sem. Ezt a sajátos patthelyzetet a szakemberek sok tényezővel magyarázzák. Először is, mint már említettük, a piac fel fog készülni a hasonló változásokra, hogy elkerülhesse a durva reakciókat. Másrészt még mindig nem lehet tudni, hogy maga az Egyesült Államok döntése milyen hatással lesz más országok politikájára.
Az USA kijelentette, hogy azok az országok, amelyek nem rendelik magukat alá a kőolajra vonatkozó szankcióknak, problémákkal szembesülhetnek az Államokkal való kereskedelmi kapcsolatok fenntartása során. Tényleg így lesz? Tudjuk, hogy az iráni kőolaj legnagyobb felvásárlói Kína és India, akik lehet, hogy nem lesznek annyira hajlandóak alávetni magukat ennek a döntésnek. Hasonlóan egyes európai országok. Például Törökország már bejelentette, hogy nem alkalmazkodik az Irán elleni szankciókhoz. Azaz nem fogja korlátozni a kőolajvásárlást Iránból, amely a török import közel felét jelenti. 2017-ben Törökország volt a negyedik legnagyobb iráni kőolajfelvevő Kína, India és Dél-Korea után, amivel 9%-t elérő részesedést mondhat magának az exportban – teszi hozzá Urszula Cieślak.
Az iráni kőolaj kiesését pótolhatja esetlen az OPEC vagy az USA kitermelése, de erről jóslatokba bocsátkozni, főleg, hogy ez utóbbi mekkora lesz, meglehetősen nehéz jelen pillanatban.
A szakemberek már most rámutatnak, hogy az Egyesült Államok kőolaj-tartalékaira vonatkozó nemrégiben megjelent adatok nem bíztatnak optimizmusra, ugyanis esést mutattak ki. És minél távolabbiak az előrejelzések, annál több az ismeretlen.
Minél közelebb van a november, annál bizonytalanabb lesz a helyet. Idő közben az Egyesült Államokban hurrikánszezon lesz, ami szintén jelentkezhet az árakban. A kérdés csak az, hogy mennyire lesz durva, és mennyi kárt okoz a kőolajipari létesítményeknek és a kőolajszállításnak – figyeli meg a BM REFLEX elemzője.
Fotó: Pixabay