A 2026 második negyedévére vonatkozó Közúti Fuvarozási Árindex (KFX) szerint különösen a nemzetközi fuvarozás került nehéz helyzetbe. A DigiLog Consulting által készített, a NiT Hungary által ismertetett elemzés alapján a vállalkozások költségei éves szinten 12,3 százalékkal emelkedtek, miközben az általuk elért fuvardíj-emelkedés ennek csupán töredéke, 3,1 százalék volt.
A belföldi fuvarozásban jóval kisebb a különbség: itt 6,4 százalékkal emelkedtek a költségek és 5,9 százalékkal a díjak.
| 2026 Q2, éves változás | Nemzetközi fuvarozás | Belföldi fuvarozás |
|---|---|---|
| Összköltség | +12,3% | +6,4% |
| Fuvardíjak | +3,1% | +5,9% |
| A teljes költségkompenzációhoz szükséges további díjemelés | +9,3% | +0,6% |
| Üzemanyagár hatása | közel +15% | mintegy +10% |
A számokból az is látszik, hogy a nemzetközi fuvarozóknak a második negyedévben további 9,3 százalékos díjemelésre lett volna szükségük ahhoz, hogy teljesen kompenzálják a költségnövekedést. Belföldön már csak 0,6 százalék hiányzott volna ehhez.
A gázolaj mellett a bérek és a finanszírozás is drágult
A költségnövekedés nem egyetlen tételhez köthető. A KFX szerint éves összevetésben 6–8 százalékkal emelkedtek a gépjárművezetői bérek, 3–4 százalékkal az autópályadíjak és a járműfinanszírozási költségek, 5–7 százalékkal a lízingkamatok, míg az egyéb működési költségek 7–9 százalékkal nőttek.
A gázolaj esetében különösen nagy lett a különbség a belföldön és a nemzetközi viszonylatban dolgozó vállalkozások között.
A 615 forintos védett hazai gázolajár mérsékelte a drágulás hatását, de a nemzetközi fuvarozók értelemszerűen nem tudnak minden tankolást Magyarországon elvégezni. A külföldön vásárolt üzemanyag miatt az elemzés szerint náluk közel 15 százalékos üzemanyagár-emelkedés jelent meg a költségekben. A belföldi fuvarozóknál ugyanakkor még a védett ár is mintegy 10 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
Olvasta már? 76 milliárdot „spórol” a kormány a mohácsi hídon, de a méregdrága beruházás így is folytatódik
Az erős forint ezúttal nem jó hír
A nemzetközi fuvarozók helyzetét egy másik, kevésbé látványos tényező is rontotta: az erősödő forint.
A KFX számításai szerint a forint a vizsgált időszakban 11,6 százalékkal erősödött a vezető devizákkal szemben. Ez azért különösen fontos a nemzetközi fuvarozóknak, mert bevételeik jelentős része euróban keletkezik, miközben költségeik egy része forintban merül fel.
Az elemzés szerint az árfolyamváltozás önmagában 4,6 százalékkal rontotta a nemzetközi fuvarozás profitját.
„Az iparági átlag ebben a negyedévben sem tudott profitot realizálni.”
– a 2026 második negyedéves KFX elemzés megállapítása
Már tizenegy negyedéve nincs nyereség
A fuvarozók számára talán ez a legaggasztóbb adat: iparági átlagban immár a tizenegyedik egymást követő negyedév zárult profit nélkül. Az első negyedévben még a tizedik egymást követő veszteséges negyedévről számolt be a KFX, vagyis az akkor jelzett tendencia a következő három hónapban sem tört meg.
A fuvarozók áremelési lehetőségeit továbbra is korlátozza, hogy a szállítási volumenek alacsonyak, ezért a piacon kapacitásfelesleg van. Hiába emelkednek tehát a költségek, egy vállalkozás nem feltétlenül tudja ugyanilyen ütemben emelni a fuvardíját anélkül, hogy elveszítené a megbízást.
A NiT Hungary arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar piacon egyre erősebbnek látja a román, ukrán és lengyel fuvarozók jelenlétét. Az érdekképviselet és az elemzés szerint ehhez egyes esetekben tisztességtelen piaci magatartás is társul. Ezt azonban a közzétett anyag nem támasztja alá külön részletezett esetszámokkal vagy hatósági adatokkal.
Öt év alatt több mint 1600 fuvarozó tűnt el
A tartósan gyenge jövedelmezőség már a vállalkozások számán is látható.
2026. június végén 11 543 közúti fuvarozó vállalkozást tartottak nyilván Magyarországon. Ez mindössze három hónap alatt 120 céggel, vagyis 1 százalékkal kevesebb.
Még látványosabb a visszaesés, ha a 2021-es csúcshoz hasonlítjuk az adatot. Azóta 1654 vállalkozással, 12,5 százalékkal csökkent a fuvarozók száma. Az elemzés szerint a járműállomány is csökkenő trendet mutat, ami arra utal, hogy nem pusztán cégek cserélődnek a piacon, hanem ténylegesen kapacitások tűnnek el.
Van ugyanakkor némi pozitív makrogazdasági jel is. A magyar GDP éves összevetésben 1,7 százalékkal nőtt a második negyedévben, az ipari termelés pedig a KFX-ben idézett adatok alapján 3,5 százalékos növekedést mutatott. Ez idővel több fuvarfeladatot hozhat a piacra, a második negyedévben azonban ennek hatása még csak mérsékelten jelent meg a fuvarigényben.
Lajkó Ferenc, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára szerint az érdekképviselet kezdeményezésére hét almunkacsoportban folynak tárgyalások a kormánnyal a fuvarozók gazdasági helyzetének és versenyképességének javításáról. Tájékoztatása szerint még 2026-ban a parlament elé kerülhet egy logisztikai törvénycsomag.
A fuvarozók számára azonban addig is ugyanaz marad az alapvető probléma: miközben a megrendelők oldaláról továbbra is erős az árverseny, a nemzetközi fuvarozás költségei jelenleg jóval gyorsabban nőnek annál, mint amennyit a vállalkozások a fuvardíjakban érvényesíteni tudnak.
