A magyar kormány az Európai Unió Bíróságán megtámadta az uniós kiküldetési irányelv július 9-én kihirdetett módosítását – tájékoztatta a Miniszterelnökség csütörtökön az MTI-t.
Az új szabályok aránytalanul korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Az azonos helyen azonos munkáért egyenlő bérezés elvének a szolgáltatásnyújtás szabadságára való kiterjesztése valójában nem a más országba kiküldött munkavállalók védelmét, hanem protekcionista eszközként a más tagállamok munkaerőpiacairól történő kiszorítását célozza – indokolták, miért ellenzi Magyarország az irányelv módosítását. – emelték ki a közleményben.
A Miniszterelnökség szerint a kormány azt is sérelmezte, hogy az Európai Bizottság annak ellenére fenntartotta a javaslatát, hogy tizenegy tagállam nemzeti parlamentjének tizennégy kamarája – közte a magyar Országgyűlés – az úgynevezett sárga lapos eljárás megindításával kifogásolta a javaslatot.
Magyarország különösen elfogadhatatlannak tartotta a kiküldetési szabályok kiterjesztését a nemzetközi közúti közlekedési tevékenységekre, mivel ezt a területet nagyfokú mobilitás jellemzi – hangsúlyozta a Miniszterelnökség közleménye.
Magyar-lengyel közös nyilatkozat
Magyarország és Lengyelország közös nyilatkozatban fejtette ki, hogy az elfogadott szabályok semmiképpen sem tekinthetők kiegyensúlyozottnak – tették hozzá. Az irányelv végső szövege még az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest is hátrányosabb a régió vállalkozásai számára.
A kormány a keresetlevelében arra hivatkozott, hogy az irányelv módosítása a szükségesség és arányosság elveibe ütközik, másrészt a megkülönböztetés-mentesség követelményét sértő kötelezettségeket és korlátozásokat vezet be. A kabinet arra is hivatkozott, hogy a megtámadott irányelv egyes rendelkezései sértik a jogbiztonság és a normavilágosság elvét, ami jelentős kihívások elé állítja majd a tagállamokat az irányelv nemzeti jogba történő átültetésekor, aminek 2020. július 30-ig kell eleget tenniük.
A kormány bízik abban, hogy még 2020 előtt az Európai Unió Bírósága megsemmisíti a megtámadott irányelvet.
Bármely alapszabadság korlátozása az európai integráció alapját képező belső piac egységének megbontásához vezethet – állapította meg a kabinet.
A kormány rendelkezésre álló információi szerint Lengyelország ugyancsak keresetet nyújt be az uniós bírósághoz az irányelv megsemmisítése végett.
Erről szól a kiküldetési rendelvény jelenlegi változata
- A munkabér a kiküldetés első napjától érvényes, így a kiküldött munkavállalókra ugyanazokat a díjazási elveket alkalmazzák, mint az adott országban az ottani alkalmazottakra.
- Bevezetésre került a hosszú távú számvitel fogalma. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló, akit hosszú távra, azaz több mint 12 hónapra, küldenek ki, kirendeltnek kell tekinteni (6 hónapos meghosszabbítás lehetőségével, a szolgáltató indokolt értesítésének feltétele mellett). Ez az idő után a kiküldött munkavállalóra a befogadó ország munkajogának szinte minden jogszabálya vonatkozni fog.
- A kollektív szerződések alkalmazhatók lesznek a kiküldött munkavállalókra, nem csak az építőiparban, mint eddig, hanem ezentúl minden iparágban.
- Az ideiglenes foglalkoztatási ügynökségeknek biztosítaniuk kell, hogy a kiküldött munkavállalók ugyanolyan feltételekben részesüljenek, mint a munkahely szerinti tagállamban a kölcsönzött munkavállalókra.
- Javítottak a csalásokkal és a visszaélésekkel kapcsolatos együttműködésen a kiküldetések keretében.
- A nemzetközi közúti szállítmányozási ágazat esetében a rendelkezéseket a jövőbeli ágazati jogszabályok fogják meghatározni.
Ezt a szabályozást – ha nem történik változás – 2020 második felétől kell a vállalkozásoknak betartani.
Fotó:Nettadi/ Wikimedia Commons
