A belga hasselti munkaügyi bíróság hét bolgár sofőrnek „egyenlő” díjazást ítélt meg a munkájáért a Limburg Transport RMT szállítmányozási vállalatnál. A céget kötelezték, hogy fizessen a bolgár járművezetőknek 236 ezer euró fizetést kamatokkal és a bírósági eljárás költségeivel együtt. Ez precedens a „szociális dömping” és a „postaláda” cégek elleni küzdelemben – tájékoztatott a belga Szállítmányozási és Logisztikai Szövetség.
Az ügy 2015 júniusában kezdődött, amikor a belga Szállítmányozási Szövetséget (BFT) hét bolgár sofőr felhatalmazta arra, hogy panasszal forduljon az RMT ellen. Október 11-én ennek az ügynek a döntése született meg. A bolgárok a tisztességtelen fizetések miatt perelték be a munkáltatójukat.
Tiszta profit a sofőrök rovására
A sofőröket egy belga leányvállalat Bulgáriában bejegyzett cége foglalkoztatta: a Rematry. Bár a járművezetők Belgiumban hajtottak végre szállítási megbízásokat, ezért a fizetésük csak 414 leva (azaz körülbelül 211 euró / hó) volt. A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a cég bolgár fióktelepét csak azért hozták létre, hogy alacsonyabb béreket és járulékokat fizessen az alkalmazottaknak egy másik országban végzett munkáért. Ez a postafiók cégek tökéletes példája – a nyugati vállalatok által alkalmazott módszer az alkalmazottak költségeinek csökkentésére.
Ebben az esetben a sofőrök szerződést kötöttek a bolgár Rematry céggel, de közvetlenül a belgiumi székhellyel rendelkező RMT-től kaptak megrendeléseket. Három és fél évnyi harc után a belga munkaügyi bíróság megállapította, hogy a tényleges munkaadó RMT volt. Következésképpen a foglalkoztatási feltételeket a belga munkaügyi törvény szabályozza.
A hét sofőr összesen 236 ezer eurót kapott. A legrégebben a cégnél dolgozó járművezető 111 ezer eurót, a második legreégebben ott dolgozó 97 ezer eurót. Öt másik járművezető nem volt még olyan hosszú ideje az RMT alkalmazásában, így a követeléseik összege jóval alacsonyabb volt. Mivel az RMT nem vitatta ezeket az állításokat, automatikusan biztosított lett a kereseti kompenzáció, amelyet a kamatok és a bírósági eljárások költségei csak emeltek – jegyezte meg Frank Moreels, a belga szállítmányozási szövetség vezetője.
Ez csak a jéghegy csúcsa
A bolgárok ügye több mint három évig tartott, többek között azért, mert a belga munkaadó játszott az idővel. Ezenkívül, egy szociális ellenőrzést is lefolytattak az eljárás során, amelynek pontosan meg kellett vizsgálnia, hogy ki adta ki a megrendeléseket a sofőröknek, hogyan fizették őket, valamint, hogy hol töltötték 45 órás pihenőidejüket. Ezek a vizsgálati eredmények is a sofőrök javát szolgálták.
A tavaly július 26-i elsőfokú ítélet azt mondta, hogy a munkáltatónak nem volt igaza. A legújabb ítélet így (október 11. – a szerkesztőség megjegyzése) már nem volt meglepetés a BFT-nek.
Szeretnék köszönetet mondani a felügyelőségnek az ítélethez vezető részletes vizsgálatért. Biztosak vagyunk benne, hogy ez az első dominó, amely eldőlt, a többit is elindítja. Ez egy döntő lépés a szociális dömping elleni küzdelemben! – tette hozzá Moreels.
A belga szakszervezet elismerte, hogy ez a legjobb módja annak, hogy harcoljanak a „szociális dömping” és a nyugati vállalatok tisztességtelen eljárása ellen a kelet-európai sofőrökkel szemben.
– A bolgár sofőrök azt kapták meg, amihez joguk volt. Ez természetesen a belga sofőrök érdeke is, mivel ez megszüntetheti a tisztességtelen versenyt. Az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás elvét a bíróság csak megerősítette – hangsúlyozta a BFT.
A szerkesztőség megjegyzése
A bolgár sofőrök javát szolgáló döntés reménykeltő. Reméljük, hogy a továbbiakban az ilyen gyakorlatokat már nem tolerálják Nyugat-Európában. Ha a belgiumi szállítmányozási ágazat képviselői maguk is elismerték, hogy az RMT esete nem egy egyszeri eset – akkor ennek csak örülhetünk. A „szociális dömping” problémáját mindeddig a közép- és kelet-európai fuvarozók tevékenységével azonosították. Ez szólt hangosan a nyugat-európai politikusok beszédeiben, akik csak látták, hogy az országukban a gonoszt a szállítmányozási ágazatban az új EU-országok fuvarozói jelentik. Nem akarták látni, hogy a szállítmányozási piac jelenségei ennél sokkal összetettebbek.
Azt is elmondhatjuk, hogy mindeddig elnézően szemet hunytak a saját országukból származó vállalatok gyakorlatai felett, amelyek olcsóbb munkaerőt alkalmaznak keletről, a saját országukban működnek, miközben elkerülik minimálbér és társadalombiztosítások megfelelő szintű kifizetését. Elég csak megemlíteni, hogy a belgiumi szállítmányozási ágazat állapotáról szóló jelentést, amelyet a Leuven Katolikus Egyetem Munkahelyi és Társadalmi Kutatóintézete készített, és melyben több sztereotípiát is megcáfoltak a keleti „tisztességtelen” versenytársakkal kapcsolatban. A kutatók bizonyították, hogy a szállítmányozási ágazat legkomolyabb problémája az úgynevezett „postafiók”cégek. És nem, ahogy a párizsi politikusok szerették volna látni, a kelet-európai fuvarozók.
Belgiumban – Olaszországhoz, Hollandiához, Spanyolországhoz és az Egyesült Királysághoz hasonlóan – az olyan országok csoportjába tartozik, ahol a legtöbb „postafiók”céget hozták létre a fuvarozók. Bárcsak, a belga bíróság ítélete, valamint a nyugati szállítmányozás tényleges képét bemutató jelentések felnyitnák a politikusok szemeit és megváltoztatnák magatartásukat.
Fotó: Trans.INFO