Az OECD és az Európai Központi Bank értékelése szerint a növekvő protekcionizmus jelenti a legnagyobb fenyegtést a világgazdaság számára. Az idei Euler Hermes jelentésből kiderül, hogy 2017-ben az egész világon 467 új protekcionista intézkedést vezettek be. A problémákkal már küzd többek között a lengyel, magyar, román szállítmányozási szektor, és az élelmiszer-termelők is.
–Mindenki, aki figyeli, hogy mi történik a világgazdaságban, tisztában van vele, hogy a nagyon gyors haladás miatt, a határnyitás után – ahogy az a schengeni övezetben történt Európában – sokan vannak, akik nem boldogulnak. Ilyenkor általában kisebb vagy nagyobb visszalépést tesznek. Egyszóval ez a visszalépés, vagyis a protekcionizmus – legyen az amerikai, kínai vagy orosz kiadásban – a reakció az elmúlt évek felgyorsult globalizációs és konszolidációs folyamataira – értékeli Zygmunt Berdychowski, a Krynica-Zdrój Gazdasági Fórum Programtanácsának vezetője, valamint a „Keleti Tanulmányok Intézete” alapítója a Newseria hírügynökségnek adott interjúban.
A nem távoli jövőben biztosan lesznek még visszalépések, de utána nagyobbat fogunk előre lépni – véli.
Az OECD ugyan felemelte a világ GDP-növekedésének előrejelzését 2018-2019-re 3,9%-ra, de rámutatott arra is, hogy a protekcionizmus hamarosan negatív hatással lehet a bizalomra, beruházásokra és a munkahelyekre. Ugyanezt a véleményt képviseli az Európai Központi Bank is, amely a protekcionizmus fenyegetését az egyik legnagyobb fenyegetésként tartja számon az uniós- és a világgzadaság számára. Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap igazgatója többször is figyelmeztetett már hónapokkal ezelőtt a növekvő protekcionizmusra, és felszólította az országok kormányait, hogy őrizkedjenek tőle.
A protekcionizmus a lengyel szállítmányozókon csapódik le
A növekvő fenyegetéssel kapcsolatban, amelyet a protekcionizmus jelent a lengyel élelmiszerexport számára, már a Lengyel Élelmiszertermelők Szövetsége is figyelmeztetett. Diszkrimináció érinti a lengyel termékek majdnem 30%-át is, amelyet Csehországba, Németországba, Szlovákiába, Magyarországra, Spanyolországba, Hollandiába vagy Nagy-Britanniába exportálnak. A növekvő protekcionizmusról hónapok óta beszélnek a lengyel szállítmányozó cégekkel kapcsolatban is, amelyek akadályokba ütköznek Németországban és Franciaországban.
Példa lehetne a lengyel szállítmányozók és speditőrök helyzete, akik a nyugat-európai piacokra való belépés után olyan jó pozíciókat szereztek maguknak, hogy a nyugati partnereik úgy döntöttek, esélykiegyenlítés címszóval olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek erősen korlátozzák a gazdaságunk ezen részének a fejlődését. Egyszóval, akárcsak az Unión kívül, ugyanúgy az Unión belül is tele van minden protekcionizmussal, a saját érdekek nézésével, és harccal, eltökéltséggel, hogy a saját érdekeinket védjük – mondja Zygmunt Berdychowski.
– Nem csak nekünk van problémánk – az összes eu-s partner szeretné a saját érdekeit és a gazdasága fejlődését védeni. Ez hozzátartozik az összképhez, amelyet mostanában láthatunk. Nem szabad csodálkoznunk, hogy a franciák a saját járművezetőik és turisztikai szervezőik érdekeiért lobbiznak, a lengyelek pedig a lengyel szállítmányozó cégek érdekeiért, amelyek szeretnék javítani a helyzetüket az európai piacon – foglalja össze Zygmunt Berdychowski.
Az Euler Hermes jelentéséből kiderül, hogy 2017ben az egész világon 467 új protekcionista intézkedést vezettek be. 20%-ért az Egyesült Államok felel, amely az elmúlt négy év során a legtöbb ilyen kezdeményezést vezette be (164). A protekcionista országok első tíz helyezettje között megtalálható Németország is (Lengyelország legnagyobb kereskedelmi partnere), valamint Svájc is (a 4. és a 6. helyezett). Minkét ország kereskedelemfinanszírozási politikát folytat, hogy megvédje a fejlett iparágait, mint például a gépek és a berendezések gyártását.
Fotó: Wikimedia/ActuaLitté CC SA-2.0