Valami érdekes híre van? Szóljon nekünk!

Az egészségügyi karantén idejére alapesetben a munkavállalót nem illeti meg díjazás, mert ez nem minősül fizetett távollétnek – mondta Viszló László munkajogász az MTI megkeresésére csütörtökön.

A munkajogi szakértő hozzátette: ugyanakkor ez egy vis maior helyzet, hiszen a munkavállaló önhibáján kívül nem tud munkába állni. Ilyenkor a munkáltató dönthet úgy, hogy erre a kiesett időre a felek megállapodása alapján munkabért számol.

Betegszabadság, így táppénz ilyen esetekben nem jöhet szóba, arról a munkáltató nem dönthet, hiszen erre nem jogosult. Kollektív szerződés (ksz) rendezhetné ezt a kérdést, azonban Viszló László tudomása szerint még nem készült olyan kollektív szerződés, amely az egészségügyi karantén idejére járó díjazást, munkabérkifizetést rendezi.

A magyar jogrendszerben nincs az egészségügyi karanténra vonatkozó munkajogi szabály, ez egy új helyzet, amely – véleményem szerint – a későbbiekben szabályozást igényel – tette hozzá a munkajogász.

A magyar állam kárpótolhatná a karantén miatti fizetés-kiesést

Vadai Ágnes, a párt alelnöke hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján indítványukról azt mondta, hogy amennyiben nem sikerül megfékezni az európai járványt, akkor előbb-utóbb Magyarországon is megjelenik a vírus és be kell vezetni a karantént. A politikus szerint a karanténra vonatkozó munkajogi szabályok nem világosak, ezért az államnak kellene pótolnia az érintettek kiesett munkabérét, a karanténba kerülteket pedig a kezelés idején és az azt követő 30 napban nem lehetne elbocsátani a munkahelyükről. A DK azt is kezdeményezi, hogy a karantén idején és az azt követő harminc napban az érintetteknek ne kelljen befizetniük a közüzemi számláikat, a hiteltörlesztésüket és az adójukat. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy az így felhalmozódott tartozást később természetesen rendezni kell.

Fotó: Pixabay

hozzászólások

comments0 megjegyzés
thumbnail
Ha szeretné beállítani az értesítéseket, lépjen be a profiljába