A kérdés nem pusztán oktatási ügy. A közúti árufuvarozásban és autóbuszos személyszállításban évek óta visszatérő gond a sofőrhiány, miközben a képzés költsége sokak számára komoly belépési akadályt jelent. A NiT Hungary szerint ma egy tehergépkocsi- vagy autóbuszvezetői képzés akár 1–1,5 millió forintos önerős kiadást is jelenthet a jelentkezőnek.
A gépjárművezető-hiány egész Európában strukturális problémává vált. Az IRU korábbi adatai szerint 2025-ben 444 ezer betöltetlen tehergépkocsi-vezetői állás volt Európában, és a szervezet a problémát hosszú távú munkaerőpiaci gondként kezeli. Az utánpótlást az is nehezíti, hogy a fiatalok aránya alacsony, miközben az idősebb sofőrök jelentős része a következő években elérheti a nyugdíjkorhatárt.
Magyarországon a NiT Hungary becslése szerint jelenleg 8–10 ezer gépjárművezető hiányzik a piacról. Az érdekképviselet azt állítja, hogy ez nemcsak a vállalkozásoknak okoz kapacitásproblémát, hanem az államnak is bevételkiesést jelent: számításaik szerint a be nem töltött álláshelyekhez kapcsolódó közterhek elmaradása éves szinten 150–200 milliárd forintos nagyságrendű lehet.
Ezek az adatok ugyan érdekképviseleti becslések, de a jelenség iránya nem vitatott: a sofőrhiány, az elöregedő munkaerő és a magas belépési költség együtt nehezíti az utánpótlást.
Mi változna a javaslat szerint?
A NiT Hungary július 8-án szakmai egyeztetésen vett részt az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárságán. A szervezet azt kérte, hogy a gépjárművezetői tevékenység ismét jelenjen meg szakmaként a szakképzési rendszerben, és a tehergépkocsi- és autóbuszvezetői képzés, valamint a GKI alapképesítés is kapcsolódjon be az államilag finanszírozható képzési formák közé.
Félreértés ne essék: a javaslat lényege nem az, hogy a jogosítvány megszerzése egyszerűbbé váljon, hanem az, hogy a hivatásos járművezetői pálya finanszírozása rendezettebb legyen. Ez különösen azoknak lehetne fontos, akik szívesen belépnének a szakmába, de a képzés jelenlegi költségeit nem tudják vállalni.
A tehergépkocsi-vezető és az autóbuszvezető korábban szerepelt az OKJ-s rendszerben: a korábbi képzési dokumentumokban külön szakképesítésként jelent meg az autóbuszvezető és a tehergépkocsi-vezető képzés is.
Nem csak pénzkérdés
A képzés állami támogatása önmagában nem oldaná meg a sofőrhiányt. A szakma vonzerejét továbbra is befolyásolja a munkarend, a nemzetközi fuvarokkal járó távollét, a parkolási és pihenési körülmények, a bérezés, valamint az, hogy a fiatalok mennyire látják kiszámítható karrierútnak a hivatásos vezetést.
Éppen ezért a javaslat egyik fontos kérdése az lesz, hogy a képzési reform mellé társul-e szélesebb szakpolitikai csomag. A finanszírozás csökkentheti a belépési akadályt, de az utánpótlás megtartásához a munkakörülmények és a pálya presztízse is számít.
Cikkajánló: Sofőrhiány: a jó fizetés már nem elég. Kiszámítható munkarend és több otthon töltött idő kell
A NiT Hungary azt is kezdeményezte, hogy jöjjön létre külön gépjárművezetői munkacsoport, amelyben a szakmai szervezetek is részt vehetnek. Az államtitkárság a beérkezett javaslatok rendszerezése után várhatóan őszre, szeptember környékére ígért konkrétabb lépéseket.
