Ukrajna kiürül. A szállítmányozók és járművezetők tömegével vándorolnak ki Lengyelországba, és saját szállítmányozási cégeket alapítanak

A cikk olvasási ideje 5 perc

Ukrajna és az Európai unió viszonyának javulása, beleértve a vízummentes rendszer bevezetését, oda vezetett, hogy egyre több ukrán dönt úgy, hogy külföldön vállal munkát, és a schengeni térségben alapít céget. Ennek a mértéke olyan nagyra nőtt, hogy az ukrán szállítmányozási szektor már megérzi a munkaerőkiáramlás következményeit. A lengyelek vajon hamarosan megérzik az új konkurensek jelenlétét a piacon?

Az áruszállítási szektor minden szintjéről emigrálnak Lengyelországba: járművezetők, szállítmányozók, szállítmányozási menedzserek és szerelők. A munkavállalók esetében az ok egyértelmű, 2018-ban Lengyelországban a nettó fizetés 3419 PLN-t tett ki, azaz kb. 790 eurót, Ukrajnában pedig 210 eurót. A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint 2015-ben Ukrajna a munkaerejének 12%-át vesztette el. Az ENSZ úgy becsüli, hogy 2050-re Ukrajna lakossága 44,2 millióról 36,4 millióra csökken, aminek a legfőbb oka éppen a kereseti célú kivándorlás.

 A kereseti célú kivándorlás Ukrajna egyik legnagyobb problémája. Ez komoly fenyegetést jelenthet a gazdasági növekedésre, és az árstabilitásra is a következő években – mondta el Dmitrij Szalogub, az Ukrán Nemzeti Bank elnökhelyettese.

Átlagos javadalmazás Ukrajnában és Lengyelországban

Ágazat Ukrajna (euróban) Lengyelország (euróban) Százalék
Építőipar  228 euró 4747,27 zloty/ 1100 euró 387 %
Szállás-vendéglátás  183 euró 3557,15 zlotyi/ 831 euró 354 %
Ipar  275 euró 1089 euró 295 %
Kereskedelem  291 euró 1074 euró 269 %
Szállítmányozás  300 euró 973 euró 224 %

Forrás: Personnel Service

Tisztességes munkaadók, jó körülmények – így látják az ukrán munkavállalók

A járművezetők kivándorlása Ukrajnából és Fehéroroszországból Lengyelországba és az EU más országaiba folyamatosan zajlik évek óta. Az ukrán vállalkozók már tapasztalják a munkaerőhiányt, és nyugtalanul számlálják a veszteségeket.

– A lengyelországi munkával nagyon meg vagyok elégedve. Már több éve itt dolgozom. A munkaadók tisztességesek, a körülmények jók. Az utak itt jobbak, a biztonság szintje összehasonlíthatatlanul magasabb. Gondolkodom, hogy ide hozom a családomat, és hogy véglegesen Lengyelországba költözzünk – mondja el Mihail, teherautó-vezető a Trans.INFO-nak adott interjúban.

– Ukrajnában a teherautó-vezetők hiánya már érezhető. Mindenki elment Lengyelországba dolgozni, ahol a munkakörülmények sokkal jobbak. Az országban fuvarhiány van. Veszteségeket szenvedünk, ami miatt nem tudunk fizetni a munkavállalóknak. Jó szállítmányozó vagyok. Ebben a pillanatban három teherautóm áll üresen a parkolóban, mert nincs, aki vezesse őket – mondja Jefgenyij Balak, egy ukrajnai szállítmányozó. – Magam vezetek, és az utolsó járművezetőm.

A munkaadók kivándorlása

Az ukrán vállalkozók, különösen a kis- és középvállalkozói szektorból követik a járművezetőket. A nyereségesség elvesztése után és a csődtől való félelem miatt a közúti szállítmányozók is átköltöznek Lengyelországba, és itt kezdenek tevékenységet, a nemzetközi fuvarozást megcélozva.

 Az ukrán szállítmányozók között példátlan izgalom uralkodik. Tömegesen mennek Európába, és alapítanak ott cégeket. Miért? Mert így kényelmesebb. És gyakorlatilag nincs semmi nehézség a cégalapítással – mondja el Dmitrij Leuskin, a Prime csoport igazgatója.

Az ukrán szállítmányozók többsége, aki úgy dönt, hogy külföldre megy, Lengyelországban jegyzi be a cégét. Ezután minimális pénzért használt teherautókat vesznek, amelyeket Ukrajnába küldenek. Ott nagyon kis pénzért lemossák, felújítják, megjavítják őket, és után szinte újként visszajönnek Lengyelországba. Járművezetőket is Ukrajnából szerződtetnek. Miért? Elsősorban, mivel olyanokból nagyon sok van, aki szeretne az Unióba menni dolgozni, elég csak meghirdetni a felvételt. Másrészt – a munkaerő Ukrajnában nagyon olcsó.

 Ilyen módon nagyon érdekes üzleti modellel dolgoznak a cégek. Az ukránok Lengyelországban cégeket alapítanak, és a mi embereinket alkalmazzák. A teherautókat Ukrajnába küldik, és olcsó üzemanyagot vásárolnak. Sokkal olcsóbb, mint az EU-ban. Ezután a szállítmányozó felvesz egy nem túl nagy fuvart az Ukrajna-Lengyelország útvonalon. A végrehajtása után sok olcsó üzemanyaga marad. Most elfogad megbízásokat eu-s útvonalakon, természetesen európai díjakért – állítja Dmitrij Leuskin.

Az üzemanyagbehozatal korlátozásának bevezetése után a szállítmányozók a fenti modellnek megfelelően a járműveket Fehéroroszországba küldik, hogy később nagyobb mennyiségű üzemanyagot lehessen Litvánián keresztül szállítani. Így vagy úgy, de a modell továbbra is működik.

 Az ukránok már komolyan rivalizálni kezdtek a lengyelekkel, akik nem tudnak velünk versenyezni, ha a fuvardíjakról van szó – mondja Dmitrij Leuskin. – Érdekességként még elmondom, hogy teli tankkal egy vontató kb. Berlinig tud elmenni. Ami azt jelenti, hogy kb. 800 kilométeres kört tud „bejárni” az ukrán határtól. Amikor elfogy az üzemagyag, az egész művelet kezdődik elölről – magyarázza.

Világos, hosszabb utakról – Németország belsejébe, Franciaországba, Hollandiába vagy Spanyolországba – szó sem lehet. De a közelebbi útvonalak éppen elég vonzók így is.

 Ezekben az irányokban van perspektíva, ezek tovább fognak fejlődni. Más útvonalak, mint például Ukrajna belsejébe vagy Oroszországba kevéssé jövedelmezők, vagy nem is aktuálisak (pl. Oroszország embargója az ukrán termékekre – a szerk.) – állapítja meg Dmitrij Leuskin.

A különböző becslések szerint jelen pillanatban Lengyelországban körülbelül egymillió ukrán állampolgár dolgozik, akik támogatják a lengyel GDP előállítását bevásárlásaikkal, a szolgáltatások igénybevételével, és cégek alapításával Lengyelország területén.

Néhány év alatt az ukrajnai munkavállalók a lengyel gazdaság fejlődésének nagyon fontos részeivé váltak. 2010-ben még alig 180.000 igazolást adtak ki ukrajnai munkavállalóknak, míg 2017-ben már több, mint 1,7 milliót. Ez majdnem 800%-os növekedést jelent! – állapítja meg a „Kereseti bevándorlási barométer” jelentésben Vaszilij Voszkobojnyik, az Ukrán Nemzetközi Foglalkoztatási Társaság elnöke.

Fotó: Pixabay

Címke