Valami érdekes híre van? Szóljon nekünk!

Lengyelország a földrajzi helyzetét tekintve sajátos hidat képezhet a nyugati piacok és Közép-Ázsia között. Vajon a kínai és a szomszédos cégek az Új Selyemút fejlődésének kapcsán szívesebben fognak a lengyel partnerek szolgáltatásaival élni, mint a német, holland vagy belga partnerekével? És vajon az Új Selyemút segít Lengyelországot Európa új elosztóközpontjává tenni?

Ázsia felől a rakományok kb. 90%-a tengeri úton érkezik Európába. A piaci statisztikák azt mutatják, hogy dinamikusan növekszik a kereslet a vasúti szolgáltatásokra. A kínai áruk importja vasúti úton öt év alatt több, mint húszszorosára nőtt. Ami érdekes, hogy még gyorsabban növekszik az ellenkező irányba tartó vasúti szállítmányok tonnatartalma. Öt év alatt  a szállítmányok mennyisége Lengyelországból Kínába ezzel a közlekedési eszközzel több, mint a harmincszorosára növekedtek, 0,38 ezer tonnáról 2014-ban 12,4 ezer tonnára 2017-ben.

Januártól áprilisig ebben az évben Kínából Lengyelországba vasúton 31,3 ezer tonna rakományt hoztak, ami több, mint egy harmadával több, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában. A vasúti export Kínába ugyanezen időszakban 80%-kal nőtt 4,8 ezer tonnára.

A szállítmányok túlnyomó része Ázsiába, és abból a régióból Lengyelországon keresztülmenő tranzit formájában valósul meg. Az elemzők nem kételkednek abban, hogy az Új Selyemút létrejötte ösztönző lesz Lengyelország számára a kereskedelmi viszonyok fejlesztésére Dél-Kelet-Ázsia országaival. Ez fontos az egész régió számára.

Nemrég a lengyel fejlesztési és beruházási miniszter találkozott a litván szállítmányozási miniszterrel. A megbeszélések során többek között az újabb Kínai rakományok megszerzését beszélték meg. Mindkét ország össze van kötve szállítmányozási hálózattal (a lengyel-litván határon naponta kb. 5000 teherautó kel ált), és az új közlekedési útvonalak, amelyek Litvánián és Lengyelországon keresztül mennek (Via Carpatia, Rail Baltica) még jobb körülményeket teremt a kínaiaknak, hogy a rakományaikat eljuttassák az EU-ba.

Az egyszerű előírások hiánya eltántorít

Patryk Angelard, a Point of View igazgatótanácsának tagja kielemi, hogy Lengyelországban van potenciál, hogy versenyelőnyt építsem magának. Főleg azért, mert kelet-közép-európai országként olcsó, a cégek rugalmasabbak, az emberek jobban eltökéltek dolgozni és sikereket elérni.

 A vasúti szállítmányok száma Kínából és más ázsiai országokból jelentősen növekszik. Nem fogja megszüntetni a tengeri úton való szállítást, de a részesedése a teljes kereskedelmi árucserében és az áruszállításban, de a szállítási időre való tekintettel a részesedése növekedni fog  teszi hozzá Patryk Angelard.

Véleménye szerint többek között a célhoz igazított adózási előírások, egyszerűsített eljárások és a nagy számú kis csomagokból álló szállítmány egyszerűsített vámügyintézésének hiánya okozza egyelőre, hogy a kínai cégek a németországi, hollandiai és belgiumi partnerek szolgáltatásait választják, vagy saját logisztikai és disztribúciós központok építése mellett döntenek.

A teljes „nyitásra” tehát még egy kicsit várni kell, de már most vannak lehetőségek jó üzletekre, „szimatolták ki” egyes operátorok.

A lengyelek olcsóbb szolgáltatásokat kínálnak

Az Európai Unióból való exportban jelentős szerepet játszik Lengyelország mint konszolidációs pont, vagy átrakodó állomás. Nagyon fontosak itt is a versenyképes szolgáltatási feltételek az áruk előkészítésével kapcsolatban, pl. átcsomagolás vagy további címkék felragasztása, hogy az áru megfeleljen az ottani követelményeknek. Lengyelországban ezt olcsóbban meg lehet csinálni, mint Nyugaton, ezért nem ritkán ezek a műveletek éppen Lengyelországban kötnek ki.

A keleti gyártók egyre gyakrabban érdeklődnek lehetőség után, hogy raktározhassák és eloszthassák a termékeiket. Amennyiben Lengyelországban vannak a termékek, gyorsan el tudják őket juttatni a megszerzett vevőkhöz az egész Európai Unióban. Az egyre szorosabb kapcsolat az ázsiai régió és az Európai Unió között, beleértve Lengyelországot, egyértelműen egy esély a TSL szektorunk fejlesztésére. Azonban ez igazodást igényel a keleti ügyfél szükségleteihez és munkamódszereihez – magyarázza Bartłomiej Łapiński, a Raben East ügyvezető igazgatója.

Másoknak is van étvágya nagyot harapni a „logisztikai tortából”.

Tomasz Brela, multimodal business development manager a DB Schenkernél azt állítja, hogy jelenleg a vasúti fuvarköltség nem jelent versenyelőnyt. Ezért érdemes a hozzáadott szolgáltatásokra koncentrálni a vasúti szállítmányozásban.

Kulcsfontosságú szolgáltatásokat ajánlani az első és az utolsó mérföldre – a konténer elszállítását a vevőhöz, és a terminálhoz, valamint a vámeljárás lefolytatását Kínában, és Európában is. Biztosítjuk a küldemények követését és monitorozását valamint a növény- és állategészségügyi vizsgálatok lebonyolítását is. Az Új Selyemút segíthet nekünk, hogy Lengyelország Kelet- és Dél-Európa számára logisztikai központtá váljon. Ismerünk példákat az e-commernce ágazatban, amelyek saját dekonszolidációs központokat hoznak létre éppen a logisztikai központok közeli szomszédságában. Bár Magyarország vagy Szlovákia is szóba kerül, mégis Lengyelországnak van nagy esélye elosztóközponttá válni tekintettel a legtöbb potenciális átvevő közvetlen szomszédságára – mondja el Tomasz Brela.

Az áruk átrakodásában való részvételét az ún. Új Selyemúton Kínából szeretné növelni az OT Logistics is. Az operátor aláírt egy memorandumot a kínai China Gansu International Corportation for Economic and Technical Cooperation (CGICOP) vállalattal a konténerterminál logisztikai kiszolgálására Bruzgiban, Fehéroroszországban a lengyel határ mellett, amelyet a kínai fél akar építeni. Az OT Logistics létrehozta az OT Logistics Bel leányvállalatot, amelyet a fehérorosz vevők kiszolgálásának céljával hozott létre.

Egy sor tevékenységet folytatunk, amelyek erősítik a képességeinket a kelet-nyugat vonalon mozgó áruforgalom kezelésében. Jelen akarunk lenni azokon a helyeken, ahol a Kínából érkező rakományokat az Európai Unió logisztikai operátorai átveszik. Egyúttal egy szállítmányozási csatornát is építünk észak-déli irányban a Balti- és az Adriai-tenger között – mondja el Zbigniew Nowik, az OT Logistics igazgatótanácsának elnöke.

A magyarok is vágynak a logisztikai üzletre Kínával

Érdemes sietni, mert a lengyelországi potenciál fejlődése nem jelenti azt, hogy mások ezt csak passzívan szemlélik. Sajátos kapu akar lenni Kína számára Nyugat-Európára Magyarország is, és ennek a célnak az elérésében a következő 5 év során több, mint 12 milliárd eurónyi beruházás hivatott segíteni.

Főleg közúti és vasúti kapcsolatok kiépítéséről van szó. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kb. 900 km gyorsforgalmi út megépítését és felújítását ígérte meg, (a költségek 55%-a a magyar költségvetésből, 45%-a uniós forrásokból származik). Nem leplezi, hogy a beruházások célja az ország logisztikai potenciáljának a növelése. Az Új Selyemút lehetőségeinek optimális kihasználásában segítene többek között a Magyarországról Szlovéniába (Koper) vezető vasútvonal villamosítása, a Budapest-Belgrád vasútvonal modernizálása (amely vállalkozást a kínai kormány finanszíroz, a közúti szállítmányozás növekedése pedig többek között az új Duna-hídnak lenne köszönhető Komáromnál (magyar-szlovák határ). Mindez azt célozza, hogy a tengeri úton Görögországba és Szlovéniába hozott termékek Magyarországon keresztül juthassanak el Nyugat-Európába.

Fotó: Pixabay

hozzászólások

comments0 megjegyzés
thumbnail
Ha szeretné beállítani az értesítéseket, lépjen be a profiljába