Fantomfuvarozók tarolnak Európában: milliárdos károkat okoznak a bűnbandák

Miközben a szállítmányozási ágazat lassan alkalmazkodik a 2025-ös gazdasági környezethez, egyre súlyosabb veszéllyel kell szembenéznie: a „fantomfuvarozók” jelenségével. Ezek a csalók úgy tüntetik el a teljes rakományt, hogy közben nincs szükségük klasszikus fegyveres rablásra. Egy friss düsseldorfi bírósági ítélet és a GDV biztosítószövetség legújabb adatai is azt mutatják: a jelenség stratégiai kockázattá vált, amely akár milliós nagyságrendű veszteségeket okozhat a fuvarozóknak.

Düsseldorfi eset: a biztosítás sem véd meg mindentől

A düsseldorfi felsőbíróság (ítéletszám: 18 U 212/22, 2024. április 17.) egy sokat emlegetett ügyben részleges felelősségre vont egy szállítmányozót. A vállalkozó e-mailben bízott meg egy magát hiteles papírokkal igazoló „fuvarozót” – EU-engedélyt, jogosítványt és visszahívási igazolást is bemutatott. Az 1 millió euró értékű szállítmány azonban Szlovákiában eltűnt.

A bíróság „súlyos gondatlanságot” állapított meg, mivel a fuvarozó nem tett meg minden szükséges óvintézkedést. A felelősségbiztosító csak a kár 70%-át térítette meg, így mintegy 430 ezer eurós veszteség maradt a cég nyakán – ami már önmagában is egzisztenciális fenyegetést jelenthet.

Riasztó statisztikák: meredek emelkedés

A Német Biztosítók Szövetsége (GDV) szerint az esetek száma az utóbbi időben drámai módon megugrott. Jens Jaeger, a GDV szállítmányozási és légi biztosítási vezetője augusztusi szakmai konferencián úgy fogalmazott:

„Az úgynevezett fantomfuvarozók által elkövetett csalások száma az utóbbi időben drasztikusan nőtt.”

Konkrét számokat Klaus Baier, a Desa tanácsadó cég szakértője ismertetett:

• 2022-ben: 80 dokumentált eset Európában
• 2024-ben: 266 eset
• 2025 január–április között: már 202 eset

A teljes éves kárösszeget mintegy 1,3 milliárd euróra becsülik – ami a klasszikus rakománylopások nagyságrendjével vetekszik.

Hogyan dolgoznak a csalók?

A legtöbb visszaélés az online fuvarbörzéken történik, ahol naponta tízezernél is több megbízás jelenik meg. A csalók először itt kutatnak, majd a börzén kívül, kissé módosított adatokkal próbálnak „új céget” létrehozni.

„A diszpécserek gyakran nem veszik észre a dokumentumok apró eltéréseit, mert a gyors ügyintézés a fontosabb számukra” – magyarázta Baier.

Az utóbbi időben a bűnözők egyre kifinomultabb módszerekkel dolgoznak:

• postafiókcégek létrehozása valódi cégjegyzék-kivonatokkal,
• csőd szélén álló szállítmányozók felvásárlása és bűnözői célokra való felhasználása,
• hivatalos fuvarbörzékhez és dokumentumokhoz való hozzáférés.

Egy jól megszervezett hálózat így akár 40 rakományt is képes eltüntetni rövid idő alatt.

Mi tűnik el leggyakrabban?

A célpont szinte mindig olyan áru, amely gyorsan eladható: réz, elektronikai cikkek, műtrágya, élelmiszer.

„Vannak bandák, amelyek az elektronikára, mások az élelmiszerre specializálódnak” – mondta Alexander Gsell, a KRAVAG biztosító munkatársa.

Baier szerint egy-egy eset átlagosan 100 ezer eurós veszteséget okoz, de a legnagyobb dokumentált kár már meghaladta a 3,6 millió eurót.

Az ellopott áruk többsége Kelet-Európában vagy a Benelux-államokban köt ki, ahol a laza jogszabályok kedveznek a feketepiacnak. „Néhány országban jogilag engedélyezett a lopott áru jóhiszemű megvásárlása – ez tartja életben az illegális piacot” – hangsúlyozta Baier.

Mit tehetnek a fuvarozók?

A szakértők szerint a gyorsaság helyett a körültekintésre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. Az ajánlások között szerepel:

• a dokumentumok aprólékos ellenőrzése (domain-végződés, formázás, cégkivonatok),
• referenciák bekérése,
• a megadott elérhetőségek összevetése a hivatalos adatokkal,
• kizárólag biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező fuvarbörzék használata.

Baier szerint jelenleg a csalások mintegy háromnegyede identitáslopásra vezethető vissza. Az alvállalkozók alaposabb ellenőrzésével számos esetet megelőzhetnének a cégek.