Valami érdekes híre van? Szóljon nekünk!

A Norvég Teherfuvarozók Egyesülete (NLF) arról tájékoztatott, hogy bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy a litván fuvarozó, a Girteka Logistics legalább 20 illegális kabotázst végzett tavaly év eleje óta. Az NLF azt állítja, hogy az említett tilos kabotázsokkal kapcsolatos esetek kézi fuvarlevelekre, és a teherautók és a félpótkocsik kicserélésére vonatkozik.

Az NLF azt állítja, hogy komoly kétségeket ébresztenek a kézzel írott fuvarlevelek. Az egyesület úgy gondolja, hogy a fő probléma ezekkel a dokumentumokkal az, hogy változásokat lehet rájuk felvinni, például a járművek rendszámával, vagy a szállítás időpontjával kapcsolatosan.

Geir A. Mo, az NLF igazgatója azon a véleményen van, hogy a kézzel írott fuvarleveleket be kellene tiltani.

„Amíg engedélyezett lesz az a gyakorlat, hogy kézzel állítják ki a fuvarleveleket, az biztosítani fogja a szabadságot a tisztességtelen külföldi alanyoknak, hogy mind a kabotázsra vonatkozó szabályokat, mind a (norvégiai – a szerk.) országos minimálbérre vonatkozó szabályokat megkerüljék” – mondta Geir A. Mo.

Ahogy az NLF kiemeli, ahhoz, hogy a norvég kabotázs-piachoz hozzáférést lehessen kapni, és ezzel maximum három kabotázst lehessen végezni 7 nap alatt, a fuvarozónak külföldről kell rakományt hoznia Norvégiába. Ezt pedig nemzetközi fuvarlevéllel kell dokumentálni. Ennek a dokumentumnak pedig fel kell tüntetnie a járművet, amellyel a rakomány külföldről behozatalra került, valamint le kell írnia az árut, amit a címzettnek szállítottak.

A teherautók cserélgetése

A másik visszaélés a kézzel írott fuvarleveleken kívül, amelyre felhívja a figyelmet a norvég egyesület, az a teherautók cserélgetésének gyakorlata.

„A fuvarlevelek (…) állandó és szisztematikus tevékenységet mutatnak, amely a teherautók cserélgetésére utal a megbízás során. Ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi az eljárást folytató szervek számára, hogy megállapítsák, mely jármű vett részt a fuvar mely szakaszában, és hogy a járművezető jogosult-e a norvég díjazásra, vagy sem” – olvashatjuk az NLF honlapján található szövegben.

Az NLF álta közzétett anyagban idézik Simonas Bartkus-t, a Girteka Logistics kommunikációs igazgatóját, aki azt mondta, hogy a cég néha cseréli a fuvart végző járműveket biztonsági okokból (pl. mondott egy példát, hogy egy Spanyolországból érkezett kéttengelyes teherautót háromtengelyesre cseréltek már Norvégiában).

Az NLF azonban azt állítja, hogy a norvég közútkezelő tájékoztatta a Girtekát, hogy nem engedélyezett a járművek cseréje a kabotázsszolgáltatások keretében végzett megbízások esetén. Az NLF szerint a norvég intézmény Girtekának küldött irata azt az információt is tartalmazta, hogy amennyiben a Girteka ilyen cserét végzett, úgy az jármű által végzett fuvarrészt szintén kabotázsnak fogják tekinteni. Az NLF egyértelműen kiemeli a cikkében, hogy „nem engedélyezett a jármű cseréje kabotázsszolgáltatás nyújtása során, valamint tranzit során” illetve, hogy „a szabály alól nincs kivétel”.

A norvégok szerint a Girtekát már 2020. áprilisában tájékoztatták, hogy a járművek cseréje tilos a kabotázs során. Az NLF tehát azt állítja, hogy a litván fuvarozó pontosan tudta, hogy az ilyen praktikák tilosak.

Az NLF, valamint a Norvég Közútkezelő adatai szerint 20 szabálysértés is történt a Girteka részéről a kabotázs szabályai ellen. A litvánokat a szabályok tudatos megsértésével vádolják.

„Nyugtalanító, hogy egy sor olyan bejelentésünk van ugyanazon céggel kapcsolatban, függetlenül attól, hogy kabotázsról, vagy másról van szó. Ez azt mutatja, hogy az ágazatunkban egyes játékosok kihívásokkal küzdenek, ha a törvény és az előírások betartásáról van szó, és ezt tisztázni kell” – állítja Kjetil Wigdel a Norvég Közútkezelőtől.

Kemény szavak a norvégok részéről

Geir A. Mo igazgató az NLF-től jóval közvetlenebb a véleményével.

„Úgy néz ki, hogy a Girteka és a tőle függő litván társaságok kihasználtak bizonyos joghézagokat, és a belföldi fuvarokat nemzetközi fuvaroknak álcázta. Ily módon fenntarthatta a kelet-európai járműflottáját és a járművezetőit Norvégiában. Ezeknek a járművezetőknek a törvény értelmében norvég minimálbért kellett volna kapniuk, és az államnak adó- és illetékbevétele kellett volna, hogy keletkezzen ebből. Amennyiben erre nem került sor, ez azt jelenti, hogy a norvég fuvarozókat átverték ezen egész idő alatt” – mondta az NLF igazgatója.

Az igazgató nem elégedett meg a Girteka azon válaszával sem, hogy a cég biztonsági okokból cseréli gyakran a járműveit télen. Azonban kiemelte azt is, hogy a Norvégiában, Svédországban és Finnországban végzett nyomozás megmutatta, hogy a járművek cseréje elég gyakori. A. Mo. Kiemelte, hogy amennyiben a gyakorlatot a kabotázsra vonatkozó szabályok megsértésére használják fel, úgy ennek véget kell vetni.

Az NLF anyaga Simonas Bartkus-t, a Girteka Logistics marketing- és kommunikációs igazgatóját idézi, aki azt állítja, hogy az (NLF által említett – a szerk.) esetek fele 2020-ból a hiányos dokumentációval van összefüggésben, illetve a „sajátos” megítéléssel, hogy mik az elvárások a dokumentumokkal kapcsolatban. Négy eset pedig Bartkus szerint lehetséges emberi mulasztásokkal függ össze, vagy olyan objektív kérdésekkel, mint a kabotázsszolgáltatás nyújtásának engedélyezett határidejére vonatkozó előírások.

A Trans.INFO számára küldött nyilatkozatában a Girteka Logistics kiemeli, hogy Norvégiában a távolság a felrakodási és a lerakodási pontok között nagyon nagyok, ami a gyakorlatban nagyon sok üresjáratot jelent. Ennek a problémának az elkerülése érdekében, és a teherautók optimális kihasználása érdekében a cég kabotázsszolgáltatást vállal, ami előnyös a közúti biztonság és a környezet számára is (a CO2-kibocsájtás csökkentése miatt).

Eltérések az értelmezésben

A Girteka azonban kiemeli, hogy a kabotázzsal az a probléma, hogy nem alapszik hosszútávú szerződéseken, hanem ad hoc szervezik meg.

Nem igazán látunk tisztán, hogyan dokumentáljuk ezeket a műveleteket” – írja a cég a nyilatkozatában.

A litván cég azt állítja, hogy 2018. óta többször is fordult felvilágosításért a különböző norvég intézményekhez, az NLF-hez és a közútkezelőhöz is. 2018. augusztusában a cég a norvég Közlekedési Minisztériumhoz fordult, de nem kapott választ.

A Girteka azt állítja, hogy 2019-ben kéréssel fordult a közútkezelőhöz tisztázás érdekében, mert a norvég intézmény és a Girteka szabályértelmezése jelentősen eltért. A litvánok állítják, hogy a norvégok válaszai több kérdésben ellentétesek voltak egymással, és nem voltak világosak, ezen felül a különböző felügyelők is különbözőképpen értelmezik az előírásokat.

„Kértünk felvilágosítást az SSV-től (a közútkezelő – a szerk) 2020. júniusában, de még semmilyen választ nem kaptunk” – olvashatjuk a nyilatkozatban.

A Girteka kéréssel fordult az előírások értelmezésével kapcsolatban a leányvállalatán, a Thermomax Trondheim AS-n keresztül – szintén válasz nélkül maradt.

„13 ügyünk van az SVV-nél 2020-ból, és 4 2021-ből. Az összes 2020-2021 közötti ügy közül csak egy zárult rendőrségi üggyel, amiből bírság lett, és amit elfogadtunk és befizettünk” – emeli ki a Girteka.

Az összes 2021-ben kapott vád a nem teljes dokumentációra vonatkozik. Úgy gondoljuk, hogy a dokumentumokkal kapcsolatos követelmények értelmezésével kapcsolatos ügyeknek nem kellene alapot adniuk, hogy rendőrségi ügyet csináljanak belőlük, és pénzbüntetéseket szabjanak ki a különböző gyakorlatok ismeretében a különböző ellenőrzési pontokon, valamint ha nincs felvilágosítás ezekkel az előírásokkal kapcsolatban a norvég szervek részéről” – szól a litván társaság állásfoglalása.

A Girteka azt is nyilatkozta, hogy támogat minden kezdeményezést, amely egyszerűsítené a dokumentumokkal kapcsolatos követelményeket, és a digitális fuvarlevelek bevezetését is.

„Minden javaslatra nyitottak vagyunk, amelyek segíthetnének nekünk gördülékenyebbé tenni a működésünket, és jobbá tenni minket. Ezért is nyitottak vagyunk harmadik fél általi auditokra a további javulás érdekében” – fejezi be a társaság.

Fotó: Girteka

hozzászólások

comments0 megjegyzés
thumbnail
Ha szeretné beállítani az értesítéseket, lépjen be a profiljába