A lengyel európai parlamenti képviselő megkérdezte az EU biztosát, hogyan tovább a szállítmányozással. A következő választ kapta

A cikk olvasási ideje 6 perc

A lengyel európai parlamenti képviselő megkérdezte az EU biztosát, hogyan tovább a szállítmányozással. A következő választ kapta

A kiküldetési irányelv elfogadásra került, az uniós országoknak 2020-ig van idejük felkészülni a bevezetendő előírásokra. A munkálatok a közvetlenül a szállítmányozásokra vonatkozó előírásokkal kapcsolatban továbbra is folyamatban vannak. Mi lesz tehát az ágazattal, ha majd eljön 2020, és továbbra sem lesz Mobilitási Csomag?

Az ezzel kapcsolatos késégeit osztotta meg Kosma Złotowski európai parlamenti képviselő. Kérdést küldött Violeta Bulc közlekedésért felelős uniós biztosnak (a nyitóképen). Meg akarta tudni, hogy a szállítmányozás az eddigi szabályok alapján fog-e működni, azaz az irányelv felülvizsgálata előtti szabályok szerint, vagy esetleg kivételként fogják kezelni.

Válaszában a biztos megállapította, hogy „a közúti szállítmányozási szektor nincs kizárva a (korábbi) irányelv alkalmazási területei közül.” Ezek szerint, amennyiben 2020. július 30-ig nem sikerül kidolgozni a Mobilitási Csomag végleges verzióját, „a (korábbi) irányelv összes előírása az alkalmazási körülmények fenntartásával továbbra is hatályosak lesznek a nemzetközi szállítmányozásban tevékenykedő járművezetők esetében ezen időpont után”.

Még több MiLoG jellegű megoldás?

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A régi szabályok sajnos továbbra is hatályosak maradnak – magyarázza válaszában a Trans.INFO számára Maciej Wroński, a Transport i Logistyka Polska szövetség elnöke.

Hozzáteszi még azt is, hogy ebből a szempontból „az Unió tagállamai továbbra is elvárhatják a szállítmányozóktól a saját, ideiglenes, országos előírásaiknak a betartását a minimálbérre vonatkozóan (mint a MiLoG vagy a Loi Macron), és a többi, új szabályozást is a kiküldetéssel kapcsolatban, amennyiben azok megfelelnek az (korábbi) irányelvek előírásaival”.

És az említett, korábbi előírásokban, figyelmeztet a szakértő, megtalálhatók „a legnehezebb információs-adminisztrációs kötelezettségek a szállítmányozási munkaadó számára” (pl. a lehetőség, hogy az állam kötelezővé tegye egy helyi megbízott kinevezését)”.

Egyúttal Maciej Wroński figyelmeztet, hogy az európai parlamenti képviselők újabb döntést hozhatnak, amely kedvezőtlen lesz többek között a lengyel szállítmányozás számára.

Természetesen számolni kell azzal, hogy amennyiben nem jön létre kompromisszum, amely a Mobilitási Csomag alapján szabályozza a jogszabályok végrehajtását, és részletes szabályok a járművezetők kiküldetésével kapcsolatban a közúti szállításban, az Európai Unió jövőbeni vezetői megváltoztatják a szabályokat a megújított irányelv alkalmazásával kapcsolatban a kiküldetésben levő munkavállalókra vonatkozóan úgy, hogy az új megoldások a közúti szállítmányozásra is vonatkozzanak – figyelmeztet a TLP vezetője.

Az egyezség ellenzői húzni fogják az időt?

Bulc biztos válaszával maga a kérdés szerzője sem elégedett.

Sajnos az Európai Bizottság válasza kérdőjelessé teszi a megoldás előnyeit, amelyek a kiküldetési irányelvben a szállítmányozási szektorra vonatkoznak. A módosított alapirányelv 3. cikkének 3. pontja egyenesen kiköti az előírásai  szállítmányozási szektorra való kiterjesztését a részletes előírások rögzítésével. Természetesen a munkák a lex specialis-sal kapcsolatos kompromisszumon még tartanak, de a Bizottság a válaszban bemutatott értelmezése azt eredményezi, hogy a szabad verseny ellenfeleinek a legjobb forgatókönyv most a munkálatok késleltetése – sajnálkozik Kosma Złotowski európai parlamenti képviselő az e-mailben, amelyet a Trans.INFO számára küldött.

Arról győzköd, hogy az „egyezség hiánya a Mobilitási Csomaggal kapcsolatban a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden, az Európai Parlament fórumán és a bizottságokban folytatott vita értelmetlen volt. Elég volt, hogy a szabad piac megosztásának pártolói mindenre „nemet” mondott, mint ahogy tette azt a kezdettől fogva az EMPL bizottság (Foglalkoztatás és Szociális ügyek – a szerk.)”.

Végül beismeri, hogy „igaz, az utóbbi időben az Európai Bizottság szondázza a különböző új megoldások támogatottságát, amelyek segíthetnek feloldani a patthelyzetet, de ezek csak a kiküldetési modellre vonatkoznak”.

Ne feledkezzünk azonban meg arról, hogy folyamatosan egy csomagról beszélünk, a nemzetközi műveletek csak egy része az egésznek. Mi a helyzet a kabotázzsal, miért nem akar az EB itt a szabad piac oldalára állni? – elmélkedik Złotowski.

Azt jósolja, hogy bár szeretné, hogyha sikerülne megszavazni a Mobilitási Csomag végleges formáját a Parlament jelenlegi időszaka alatt, de tart tőle, hogy „a legközelebbi hónapokban folyó viták nem fognak egészséges légkörben zajlani.”

Lengyelországtól, Magyarországtól és a balti államoktól újabb visszalépést és az álláspontjuk megváltoztatását fogják elvárni, az időnyomással riogatva minket. Ilyen körülmények között nehéz lesz tisztességes kompromisszumot találni – foglalja össze.

Út a „viták és a káosz” irányába

Az egyezség kidolgozására számít erősen Danuta Jazłowiecka európai parlamenti képviselő is. Annál is inkább, mert véleménye szerint a status quo fenntartása, vagyis a lex specialis el nem fogadása a Mobilitási Csomag keretében végeredményben oda vezetne, hogy a szállítmányozás minden egyes esetét külön kellene elemezni.

Sajnos a legtöbb tagállam politikája, amelynek területén a lengyel szállítmányozók szolgáltatnak, nem fog minden esetet elemezni, hanem teljes mértékben alkalmazza a kiküldetési előírásokat a járművezetőkre, az Európai Bíróság számára hagyva meg a végső döntést. Mindannyian tudjuk azonban, hogy az Európai Bíróság nem megoldás a vállalkozók számára, akik ritkán engedhetik meg maguknak a több éves pereket a jogaik védelmében – teszi hozzá a Trans.INFO számára küldött e-mailben.

„Marad tehát a kérdés – jobb-e maradni a jelenlegi jogi bizonytalanságban, amelyben vitás pont a kiküldetés kérdése, vagy jobb elfogadni, konkrét, esetleg kompromisszumos megoldásokat, amelyek kihívást fognak jelenteni, de legalább stabilitást hoznak” – állapítja meg.

A döntés nem könnyű. A mi feladatunk most a lehető legjobb kompromisszumon való munka a Mobilitási Csomag keretein belül. Úgy gondolom, hogy van miért harcolni, mivel a jelenlegi jogi bizonytalanság csak vitákhoz és káoszhoz vezet – emeli ki Jazłowiecka.

A támogatottság mérése tart

A munka a Mobilitási Csomagon elég kimerítően halad. Június közepén az Európai Parlamenti szavazáson elvetésre került valamennyi javaslat, amelyet a Szállítmányozási Bizottság ki tudott dolgozni. Ahogy Danuta Jazłowiecka a Facebookon megállapítja, pillanatnyilag „a Bizottság új javaslatokkal lép be, és szondázza a támogatottságukat az Európai Parlamentben, és az EU Tanácsában”.

Sajnos, ahogy az európai parlamenti képviselő beszámol róla, „csökken a szélsőséges megoldások esélye, azaz, hogy a nemzetközi fuvarozást végző járművezetőket teljesen kivegyék a kiküldetés alól”. Egyúttal hozzáteszi, hogy „jelennek meg azonban olyan megoldások, amelyek esélyt adnak a reális és kiegyensúlyozott egyetértésekre, pl. az óraszintű megközelítés, azaz az adott ország területén végzett munkaórák száma, amelynek ledolgozása után a munkavállalónak az adott ország előírásai szerinti javadalmazás járna”.

Milyen lesz a Mobilitási Csomag végleges formája? A szállítmányozási ágazat képviselői Lengyelországban azzal számolnak, hogy a válasz néhány hónapon belül megérkezik.

Fotó: European Union

Legnépszerűbb cikkek
hozzászólások
0 megjegyzés
A felhasználó törölve lett
Legnépszerűbb cikkek