17 ország kormányfői és elnökei aláírtak egy levelet, amelyben kiálltak az egységes szabad piac mellett. Ez nem csak az Európai Unió versenyképeségét hivatott növelni a világon, de a fenntartható növekedés javítását is magán a Közösségen belül. A kommentátorok felhívják a figyelmet arra, hogy ez segíthet a protekcionizmussal való harcban is az EU-ban. Azzal a protekcionizmussal, amely az egyik fő akadály, amely nélkül az Unió gazdasága több, mint 183 milliárd eurót nyerhetne
A levelet (amelyet többek között Finnország miniszterelnökének honlapján tettek közzé), Mateusz Morawieckin kívül aláírták még többek között alábbi országok kormányainak képviselői is: Csehország, Észtország, Litvánia, Finnország, sőt, még Belgium és Hollandia is.
Az Európai Tanács vezetőjének, Donald Tusknak címzett írásban a 17 kormányfő felhívja a figyelmet, hogy az EU egységes, közös piacának fejlődésének a következő öt évben „figyelembe kell vennie a gazdasági, környezeti és társadalmi egyensúly kérdéseit”. Szó van benne többek között a szolgáltatási és digitális gazdaság fejlődésének szükségességéről, valamint a határon átnyúló korlátok lebontásának szükségességéről, amelyek gátolják az ilyen fejlődést.
Lengyelország hónapok óta igyekezett konszolidálni a közös piac érdekében tevékenykedő országokat. Ez a mi reakciónk a protekcionizmus növekvő kockázatára az EU-ban. Tartunk a politikai egyensúly felborulásától is gazdasági kérdésekben a Brexit után – kommentálja Konrad Szymański, európai ügyekért felelős miniszter, akit a „Rzeczpospolita” napilap idézett.
A lap megállapítja, hogy a koalíció, amely létrejött, blokkolhatja az EU Tanácsában valamennyi szabad versenyt korlátozó intézkedést Németország vagy Franciaország részéről.
A kereskedelmi korlátozások száma nő
És éppen ezt a két országot tartják a leginkább hajlamosnak a protekcionizmusra az EU-ban. Különösen Németországot.
Jelenleg az Európa Bizottság a legtöbb eljárást az uniós jog megsértése miatt a „régi” Unió országai, mint például Spanyolország, Németország vagy Olaszország ellen folytatja. A közös piac szabályainak „rendszerszintű” megsértése ügyében Németország ellen folyik a legtöbb ügy – olvashatjuk a “Gazdasági protekcionizmus az Európai Unióban” című jelentésben, amelyet a Lengyel Gazdasági Intézet (Polski Instytut Ekonomiczny) adott ki.
Egyre gyakrabban beszélnek arról hangosan, hogy a protekcionizmus az egyik legnagyobb fenyegetés a gazdaság számára. Nem csak az európai, hanem a világgazdaság számára is (így gondolják legalábbis az Európai Központi Banknál és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnél).
Csak magában a Közösségben 10%-kal nőtt meg a kereskedelmi korlátozások száma az európai exportőrök 2016-os bejelentése szerint – mutatják a Lengyel Gazdasági Intézet adatai. Az intézet megállapítja, hogy amennyiben valamennyi korlátozást eltörölnének az árukereskedelemben, az uniós gazdaság 183 milliárd eurót nyerne, vagyis az Európai Unió GDP-jének 1,2%-t.
Egyenlők és egyenlőbbek
A probléma tehát szemmel láthatóan nem bagatellizálható. Az uniós intézmények protekcionizmus elleni harca pedig elég sok kívánni valót hagy maga után.
A Bizottságnak (az Európai Bizottság – a szerk.) fel kellene lépnie a tagállamok protekcionizmusával szemben, különösen, ha az a protekcionizmus megnehezíti a „közös piac” építését. Az Unió országai azonban folyamatosan alkalmaznak protekcionista eszközöket, a Bizottság pedig nem mindig képes ezt megelőzni. Nincs kizárva, hogy időnként a Bizottság még egyik másik formájának kedvez is a protekcionizmusnak, vagy legalábbis nem harcol velük egyforma intenzitással az egyes tagállamok esetében – olvashatjuk az említett riportban.
Ennek bizonyítására az Intézet az alábbi példát adja:
Az elmúlt 10 évben a Németország ellen a Bizottság által indított eljárásokban az uniós jog megsértéséért a következő szakasz eléréséig vagy az eljárás lezárásáig átlagosan 50 nappal több idő kellett, mint a listán következő helyen álló Spanyolország ellen zajló ügyek esetében.
Beismeri azt is, hogy a Bizottság hozzáállásában jelentkező különbség az egyes országokkal kapcsolatban abból is eredeztethető, hogy a tagállamokat nehéz összehasonlítani (gazdaságilag is), és ezen felül „erősen valószínű, hogy az egyes tagállamok (különösen a „régi” Unió tagállamai) egész egyszerűen jobb jogi- vagy lobbiképviselettel rendelkeznek a Bizottságnál vagy a jogalkotási szakaszban, és ezért könnyebben szerzik meg az Uniós szervek jóindulatát”.
Megvéd minket a levél?
A protekcionizmust vizsgálva az Európai Unióban a Lengyel Gazdasági Intézet kiemelte például a kiskereskedelmi adót, vagy a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó irányelvet. Azt az irányelvet, amelyet megtámadott az Európai Bíróságon Lengyelország és Magyarország.
A kiküldetés szigorúan szállítmányozásra vonatkozó szabályai még nem jöttek létre. A Mobilitási Csomagba foglalva kell megérkezniük, amelyen még mindig dolgoznak. Egyes európai parlamenti képviselők azonban azt remélik, hogy a protekcionista előírások, amelyek még mindig megjelennek a joganyag javaslataiban, nem kerülnek megszavazásra. Többek között hála a már említett 17 ország levelének.
Ez a levél a bizonyíték arra, hogy az Európai Unió továbbra is a gazdasági szabadság övezete akar lenni, és legalább azt, hogy jelentős többségben vannak azok az országok, amelyek szeretnék védeni azt, amit eddig elértek a gazdasági korlátozások lebontásának területén Európában. Lengyelország jelenléte ezen 17 ország között természetes, hiszen az EB és az EP jelenlegi összeállításának idején senki nem állt ellen annyira Európa nyugat-keleti gazdasági megosztottságának megőrzésének, mint a Jog és Igazságosság (a lengyel kormánypárt neve) kormánya – győzköd Kosma Złotowski európai parlamenti képviselő a Trans.INFO-nak küldött e-mailjében.
„Az elmúlt években főként azon vitákban, hogy hogyan nézzenek ki a munkavállalók kiküldetésének a szabályai, így a járművezetőké is, újabb akadályok létrehozásával volt dolgunk, amelyeket a munkavállalók és a szolgáltatások szabad áramlásának útjába tettek az EU-ban. Franciaország és Németország olyan benyomást próbáltak kelteni, hogy a határokon túlnyúló szolgáltatásnyújtás csak visszaéléseket jelent, és minden rossznak az okozója az európai munkaerőpiacon. Közben pedig nincs más út a lakosok jólétének építésére és a kereseti különbségek kiegyenlítésére Európa országai között, mint az egységes piac erősítése. Remélem, hogy ez a levél fontos eleme lesz az európai intézmények programjának a következő évekre” – teszi hozzá Złotowski.
Azonban nem mindenki ennyire optimista azzal kapcsolatban, hogy a kormányfők levele milyen hatással lesz az európai szabályozásra.
Sajnos úgy tűnik, ez csak PR-kezdeményezés, anélkül, hogy esélye lenne komolyabb hatást gyakorolni a jogra, amelyet alkotnak az Unióban. Legalábbis a Mobilitási Csomagra vonatkozóan. Elég ránézni néhány országra, akiknek a képviselői aláírták ezt a dokumentumot. Hiszen Belgium és Hollandia nagyon erősen lobbiznak a szállítmányozásra vonatkozó előírások protekcionista változata mellett – kommentálja Elżbieta Łukacijewska európai parlamenti képviselő.
– Természetesen az nagyon helyes, hogy az ilyen kezdeményezések, mint ez megjelennek. A problémáról kezdünk hangosan beszélni. Azonban nem számítanék arra, hogy a dokumentum valamiféle pozitív fordulatot fog előidézni a Közösség szállítmányozói számára – teszi hozzá.
Fotó: Wikimedia / ActuaLitté CC SA 2.0