Habár a XX. század elején az autók száma a világon egyértelműen nőtt, és 1910-ben átlépte a 700 ezres számot (ebből minden hetedik teherautónak számított), a befektetők fokozott erőbedobással építették a vasútvonalakat. A közlekedés története biztosan másképp alakult volna, ha nem lett volna a haditengerészet. Változtattak a hadihajók motorjainak energiaellátásán, ami azt okozta, hogy megjelent a piacon a benzin. És amikor Amerikában megépítették az első szivattyút, mely a benzint a gépkocsik tartályába töltését segítette – a sofőröknek nem kellett már a kannákkal a patikákba és szappankereskedésekbe futkosni.
Az 1900 és 1910 közti időszakban 240 km új vasútvonal épült, ami az összes vasútvonal hosszának 18%-át jelentette. A szakértők ezt a számot 1936-ban 1,33 millió km-re becsülték. Nagyobb növekedést, mely elérte a 18,5 %-ot, csupán az 1880-1890-es években jegyeztek fel. Akkoriban 244 ezernyi km vasút létesült.
Az 1910-1920 évtizedben 170 km vasútvonalat építettek.
A vasút népszerűségének oka a nagy hatékonysága volt: a rakománnyal együtt 164 tonna tömegű vagonok lapos síneken való húzásához 30 km/h-s sebességgel elég volt 30 LE. Az autók esetében a nagy mozgási ellenállás miatt az ilyen mértékű energetikai hatékonyság elérhetetlen volt. Több mint hússzoros energia kell hozzá.
Amikor a motorok gyengék voltak, a vasút volt fölényben az autókkal szemben.
A gőzmotorokhoz nagy kazánokra volt szükség, és összességében az ilyen szerelvény fajlagos teljesítménye nem volt nagy. A gőzhajtású teherautó nehéz volt, ami korlátozta a szállítási kapacitást.
A hadiflotta megváltoztatta a közlekedés történetét
Bizonyára az önjáró közlekedési eszközök piaci rést jelentettek volna, ha nem következett volna be a benzinmotorok tökéletesedése valamint nem lett volna a…. haditengerészet. A XX: század elején az admiralitások áttértek a széntüzelésű hadihajókról a fűtőolajjal való tüzelésűekre. Az olaj átrakodása jelentősen kényelmesebb volt a szénnél, az adófizetők pénzéből pedig létrejött egy egész hálózat, mely a kőolajtermékek finomítását és raktározását szolgálta. A hajók kazánjai a nehézolaj frakciókat tüzelték el, a könnyű olajok, azaz a benzinek pedig a civil (polgári) piacra kerültek.
1905-ben építették meg az USA-ban az első szivattyút, mely az autó tartályába adagolta a benzint. A találmány nagyon hamar népszerűvé vált és a gépjárművezetőknek ezután már nem kellett kannákban vásárolni a benzint a patikákban és a szappankereskedésekben. Az utak mellett megszaporodtak a benzinkutak. USA-ban az első benzinkút 1912-ben épült meg. Szinte észrevétlenül létrejött a gépkocsi-közlekedés működéséhez elengedhetetlen benzines infrastruktúra.
A Trans.INFO K Áruszállítás történetének következő részében arról lesz,
hogy milyen nehéz körülmények között dolgoztak a XX. század elején a fuvarosok.