Az áruszállítás története 13. rész avagy két dollár a lónak, kettő a fuvarosnak és kettő a cégnek

A cikk olvasási ideje 5 perc

1902-ben az Egyesült Államokban 17 millió ló volt, a teherautók iránti kereslet pedig elhanyagolható mértékű volt. A városon kívüli fuvarozás nagy részét lovaskocsikkal bonyolították le. A munka a bakon nagyon nehéz volt és igen jó egészséget kívánt meg. Az áruszállítás történetének mai részében arról lesz szó, hogy milyen körülmények között dolgoztak több mint száz éve a fuvarosok.

1904-ben a kétszáz gyártó mindössze 411 teherautót adott el. Ezek annyira jelentéktelennek számítottak, hogy még a hivatalnokok sem foglalkoztak velük különösebben, és a személyautókkal együtt jegyezték be őket.

A teherautók, ha már valahol megjelentek, akkor pont a városokban. A városhatáron túl az utak sáros, átjárhatatlan mocsárrá változtak. Pont azért kezdte a városok vezetősége szorgalmazni az utak javítását, hogy az élelmet könnyebben tudják odaszállítani. A lovaskocsik egyre jobb utakon közlekedtek. A szekér bérlése egy teljes napi munkára összesen 6 dollárba került: 2 dollár a fuvarosnak, 2 a lónak és 2 a cégnek. Ebből a munkából emberek ezrei tartották fenn magukat, köztük volt Mat Mahon is. Ő említette, hogy 1905-ben egy szekér lóval együtt 200 dollárba került.

Ilyen járművel szállította ki az árut, mely a Pennsylvania Vasút által érkezett Newarkba. Mindössze egy év alatt annyit kereset ezzel a fiatal vállalkozó, hogy további három szekeret vásárolt, de ez alkalommal mindegyik jármű elé két ló volt befogva. A  közel hétméteres hosszúságú járművön acéltekercseket szállítottak az ollógyárba. Hamarosan a leleményes Mahon kiszélesítette a szolgáltatási körét és különböző vasúttársaságok állomásaitól Newark környékére fuvarozta az árut.

Sár, vihar és hó, azaz a fuvaros mindennapjai

Egy másik lovaskocsis vállalkozó – Clarence Finkle – szintén New Jersey államban kezdte a fuvarozói karrierjét 1910-ben. A szekéren a fuvaros takarás és fedél nélkül állt, kezében a gyeplővel.

Télen a havas és jeges szél könyörtelenül mardosta az ember arcát – részletezte a sanyarú helyzetet. Paterson és Hoboken között olyan úton közlekedett, mely részben macskakővel, deszkákkal volt borítva, máshol pedig döngölve volt. Finkle reggel 5:30-kor indult útjára. A tavaszi áradások idején az utak mocsárrá változtak, melyekbe a lovak szügyig belesüllyedtek, csúszkáltak rajta.

A fuvarosnak le kellett szállnia a szekérről és segítenie kellett a lovaknak a legnehezebb útszakaszok megtételében. Télen pedig minden be volt fagyva és jéggel volt borítva. A Hoboken alatti hegy megtétele gyakran csak egy, a szénkereskedésből 50 centért kölcsönzött, plusz lópáros segítségével volt lehetséges. A lefelé menet is bajos volt – a lefékezett kerekek csúsztak a hegyoldalban, a súrlódástól pedig már vörösen izzottak. A kocsis hallotta, hogy a forróságtól hogyan szikráznak az abroncsok.

A Trans.INFO Az áruszállítás története következő részében arról lesz szó,
hogy a lovas közlekedés miért bizonyult drágábbnak az autós közlekedésnél.

Előző részek:

Az áruszállítás története 1. rész – a római kőburkolattól az acélrugós masinákig
Az áruszállítás története 2. rész – így keresett egy brit herceg vagyonokat az olcsóbb szállítás révén
Az áruszállítás története 3.rész – hogyan múlták felül a vasútvonalak a postakocsikat és a belvízi hajózást
Az áruszállítás története 4. rész – az elfűrészelt gőzkocsi-kerekekről és a zseniális lengyel tervezőről
Az áruszállítás története 5. rész – a rekordszintű vasúti befektetésekről a XIX. és a XX. század fordulóján
Az áruszállítás története 6. rész – több mint fél tonna szén 100 km-en. Ennyit fogyasztottak a gőzteherautók.
Az áruszállítás története 7. rész – arról, hogy a megszállók hogyan nyomták el a lengyel ipart és milyen szerepe volt ebben a vasútnak
Az áruszállítás története 8. rész – arról, hogy a lengyel gyárban készült gép volt a legnagyobb teljesítményű egész Európában
Az áruszállítás története 9. rész – arról, hogy ki húzott elsőként hasznot a belsőégésű omnibuszok gyártásából
Az áruszállítás örténete 10. rész – az első benzinmotorok megbízhatatlanságáról
Az áruszállítás története 11. rész – avagy mire költöttek a legtöbbet az első autóbuszos vállalkozók?
Az áruszállítás története 12. rész –  arról, hogyan járult hozzá a haditengerészet az autók fejlesztéséhez

 

Címke