Valami érdekes híre van? Szóljon nekünk!

A frontközeli területek rettenetes útviszonyai valamint a rutintalan üzemeltetés arra késztette a hadsereget, hogy egy teljes autós közlekedéssel kapcsolatos szakképzést hozzon létre. Ahhoz, hogy működésbe kezdjen, a katonaságnak előbb ki kellett képeznie a sofőrjeiket.

Szárazság idején a legkisebb résekbe is beférkőző porral küszködtek, mely leginkább a falusi földutakon szállt. Esős időben az autók tengelyükig süllyedtek a sárba. H. Wright őrmester emlékezett vissza arra, hogy a Somme-i csata idején, Ginchy közelében, egy A.S.C. kamion letért a sötétben az útról és bekotorta magát a sárba. A sofőr a közeli ütegbe ment segítségért.

Hat tüzér és én lapátot ragadtunk és a segítségére siettünk. A teherautó szinte a kerekei tetejéig belesüppedt a sárba. Csöndben szemléltük a járművet, azon gondolkodva, hogy hogyan húzzuk ki onnan, amikor az egyik önkéntes azt mondta: „Fiúk,könnyebb lenne még egy kis sarat rálapátolni és betemetni a teherautót” – meséli H. Wright őrmester.

A tapasztalatlan katonai állomány

A belga macskaköveken az autók szétestek a rázkódástól, esőben pedig nagyon csúsztak a köveken, ami rengeteg koccanást és komolyabb balesetet okozott.

Az utak minőségére felfigyelt Hi Sibley amerikai önkéntes is:

Flandriában az utakat a nehéztüzérség tette tönkre. Az útpadkák csúszósak voltak az agyagtól, márpedig óramű pontossággal félóránként bőséges eső esik – bizonygatta Sibley. – Amikor a tüzérség megy mint a meszes, senki nem foglalkozik a gödrökkel, hanem annyival száguld, amennyivel csak lehet – mentegette a sofőröket.

Hozzátette, hogy sok az üzemzavar, az út mente pedig tele van autóroncsokkal. Számos frontális ütközés, lesodródás az útról, hídról fordul elő. Leginkább a katonák szakértelmére panaszkodott:

A sofőrök és az autószerelők gyakorlatlanok. A motor javítása közben a hengerfej tömítésen megszenesedett olajdarabkákat hagynak vagy a motor összeszerelése közben elfeledkeznek egy vagy két szelep visszahelyezéséről – sorolta a hibákat.

A Trans.INFO Az áruszállítás története következő részében arról lesz szó,

hogyan gyártottak háborús sikertermékeket

Előző részek:

Az áruszállítás története 1. rész – a római kőburkolattól az acélrugós masinákig
Az áruszállítás története 2. rész – így keresett egy brit herceg vagyonokat az olcsóbb szállítás révén
Az áruszállítás története 3.rész – hogyan múlták felül a vasútvonalak a postakocsikat és a belvízi hajózást
Az áruszállítás története 4. rész – az elfűrészelt gőzkocsi-kerekekről és a zseniális lengyel tervezőről
Az áruszállítás története 5. rész – a rekordszintű vasúti befektetésekről a XIX. és a XX. század fordulóján
Az áruszállítás története 6. rész – több mint fél tonna szén 100 km-en. Ennyit fogyasztottak a gőzteherautók.
Az áruszállítás története 7. rész – arról, hogy a megszállók hogyan nyomták el a lengyel ipart és milyen szerepe volt ebben a vasútnak
Az áruszállítás története 8. rész – arról, hogy a lengyel gyárban készült gép volt a legnagyobb teljesítményű egész Európában
Az áruszállítás története 9. rész – arról, hogy ki húzott elsőként hasznot a belsőégésű omnibuszok gyártásából
Az áruszállítás örténete 10. rész – az első benzinmotorok megbízhatatlanságáról
Az áruszállítás története 11. rész – avagy mire költöttek a legtöbbet az első autóbuszos vállalkozók?
Az áruszállítás története 12. rész –  arról, hogyan járult hozzá a haditengerészet az autók fejlesztéséhez
Az áruszállítás története 13. rész – avagy két dollár a lónak, kettő a fuvarosnak és kettő a cégnek
Az áruszállítás története 14. rész – az autós közlekedés ezért került fölénybe a lovas közlekedéssel szemben
Az áruszállítás története 15. rész – az első teherautók meghibásodásának oka a fagy volt
Az áruszállítás története 16. rész  – a gyártóról, aki elkészítette a kimondottan teherautókba való első motort
Az áruszállítás története 17. rész -arról, hogy a katonaság hogyan fizetett bele a teherautók árába
Az áruszállítás története 18. rész – arról, hogyan változtatták meg az autók az I. világháború menetét
Az áruszállítás története 19. rész – a verduni erőd ostroma, avagy az autós hadsereg érettségi vizsgája.
Az áruszállítás története 20. rész – arról, hogyan született meg a professzinális közüti közlekedés és szállítás.

hozzászólások

comments0 megjegyzés
thumbnail
Ha szeretné beállítani az értesítéseket, lépjen be a profiljába