Az áruszállítás története 20. rész – arról, hogyan született meg a professzinális közüti közlekedés és szállítás.

A cikk olvasási ideje 6 perc

Az I. világháború ideje különleges időszak volt a közlekedés és áruszállítás tekintetében. A katonáknak, akik addig a lovasszállítást ismerték, meg kellett szokniuk az új közlekedési eszközöket. A teherautókat és az autóbuszokat teljes mértékben kihasználták, így egyik napról a másikra a harcok elengedhetetlen és egyre professzionálisabb elemévé váltak.

A háború során megszületett a professzionális közúti közlekedés, mely magába foglalt minden szállítási feladatot: a katonák fuvarozásától kezdve az ágyúk vontatásáig. A Motor Age amerikai magazin levelezője írta izgatottan 1916 januárjában, hogy a francia katonákat hogyan szállítják teherautókkal a lövészárkokból a 10 mérföldnyire lévő pihenőhelyre. Ezek francia teherautó-modellek voltak, melyeket a háború elején rekviráltak. Könnyen felismerhetőek voltak a  lefestetlen feliratokról és a színes foltokról, melyek a védő festés során kerültek rájuk. Az előző tulajdonos neve csupán akkor tűnt el, amikor teljes felújításon esett át az adott teherautó. A franciák amerikai járműveket is használtak. Sípszóra a katonák a teherautókban keresztben elhelyezett padokon foglaltak helyet – autónként 35 fő.

A rekvirált járművek közül némelyek acélkerekűek, amelyek árusítását több mint egy évvel a háború kitörése előtt betiltották.

 Minden teherautóban van egy  függőágy a sofőrnek és a segédjének – így jellemezték a “hálókabint”.

A brit parancsnokság nem látta előre, hogy a kontinensen más az éghajlat mint a szigetvilágban. A rekvirált londoni autóbuszok kabinjai nyitottak voltak, és nem védtek a jeges széltől, hótól és esőtől. Az autóbuszok szállították a gyalogságot a frontra. Azért, hogy ne fedezzék fel a katonákat éjjel, kikapcsolt fényszórókkal szállították egyik helyről a másikra, ami viszont megnövelte a balesetek, árokba sodródás vagy a bomba által kivályt kráterbe esés kockázatát. Ilyen körülmények között a sebesség nem haladta meg az 5 km/h-t. Az autók heti 7 napon át dolgoztak és csak akkor javították őket, amikor elromlottak.

 

Központi autóbuszpark

 

1916 decemberében az autóbuszok állapota olyan rossz volt, hogy a parancsnokság vette át a felügyeletüket, létrehozva a központi autóbuszparkot. Ez lehetővé tette a járművek rotációját és a megelőző javítások elvégzését. Két autóbusz mindig teljes felújítás alatt állt, a műhely pedig eközben vállalhatta a sürgős munkákat is.

1918-ban a német támadás során az autóbuszok 60 órákat dolgoztak. 1918 márciusának vége felé az autóbuszok több mint 200 ezer katonát szállítottak át, hozzájárulva ezzel a német támadások megtöréséhez. A flotta központi irányítása ellenére 1919-ben a fronton szolgáló londoni autóbuszok 90 %-a annyira el volt használódva, hogy már nem lehetett őket megjavítani. A város csupán 150 autót szerzett vissza a 900 frontra küldött közül.

A Trans.INFO Az áruszállítás története következő részében arról lesz szó,

hogy a hadsereg hogyan képezte a sofőröket és az autószerelőket.

Előző részek:

Az áruszállítás története 1. rész – a római kőburkolattól az acélrugós masinákig
Az áruszállítás története 2. rész – így keresett egy brit herceg vagyonokat az olcsóbb szállítás révén
Az áruszállítás története 3.rész – hogyan múlták felül a vasútvonalak a postakocsikat és a belvízi hajózást
Az áruszállítás története 4. rész – az elfűrészelt gőzkocsi-kerekekről és a zseniális lengyel tervezőről
Az áruszállítás története 5. rész – a rekordszintű vasúti befektetésekről a XIX. és a XX. század fordulóján
Az áruszállítás története 6. rész – több mint fél tonna szén 100 km-en. Ennyit fogyasztottak a gőzteherautók.
Az áruszállítás története 7. rész – arról, hogy a megszállók hogyan nyomták el a lengyel ipart és milyen szerepe volt ebben a vasútnak
Az áruszállítás története 8. rész – arról, hogy a lengyel gyárban készült gép volt a legnagyobb teljesítményű egész Európában
Az áruszállítás története 9. rész – arról, hogy ki húzott elsőként hasznot a belsőégésű omnibuszok gyártásából
Az áruszállítás örténete 10. rész – az első benzinmotorok megbízhatatlanságáról
Az áruszállítás története 11. rész – avagy mire költöttek a legtöbbet az első autóbuszos vállalkozók?
Az áruszállítás története 12. rész –  arról, hogyan járult hozzá a haditengerészet az autók fejlesztéséhez
Az áruszállítás története 13. rész – avagy két dollár a lónak, kettő a fuvarosnak és kettő a cégnek
Az áruszállítás története 14. rész – az autós közlekedés ezért került fölénybe a lovas közlekedéssel szemben
Az áruszállítás története 15. rész – az első teherautók meghibásodásának oka a fagy volt
Az áruszállítás története 16. rész  – a gyártóról, aki elkészítette a kimondottan teherautókba való első motort
Az áruszállítás története 17. rész -arról, hogy a katonaság hogyan fizetett bele a teherautók árába
Az áruszállítás története 18. rész – arról, hogyan változtatták meg az autók az I. világháború menetét
Az áruszállítás története 19. rész – a verduni erőd ostroma, avagy az autós hadsereg érettségi vizsgája.

Címke