Az áruszállítás története 25. rész – a sofőrök munkája az I. világháború után angyali türelmet kívánt meg

A cikk olvasási ideje 7 perc

Az előző évszázad 20-as éveinek küszöbén a teherszállítás nem kis kihívást okozott. Rossz volt az utak állapota, az autóalkatrészek pedig gyakran elromlottak. Ezért a sofőrök kénytelenek voltak gyakran kényszerpihenőt tartani. Akkoriban a teherautó-sofőrök munkája nagy erőfeszítést és kitartást követelt meg.

A német Arndt Wobst, aki a teherautó vezetésével foglalkozott a családi vállalkozásban, visszaemlékezett arra, hogy az első szállítási szerződést a Kleinsaubernitz melletti Olaba bányából Bautzenbe történő szénszállítmányra kötötték.

Hamarosan hosszabb utakra indultunk. A bautzeni papírgyár termékeit  szállítottuk Berlinbe. A teherautóra és a pótkocsira összesen 8 tonnányi papírt rakodtunk. Bautzenből este 6-7 körül indultunk és jó fél nappal később érkeztünk Berlinbe.”- mesélte Wobst.

A nem túl jó anyagok, melyekből a teherautót építették, valamint a rossz minőségű utak gyakori meghibásodást és elhúzódó javítási munkálatokat okoztak.

Az apróbb meghibásodásokat, mint például a lánc eltörését, könnyedén megjavítottuk mi magunk. A szerszámok, szegecsek és láncszemek, a tartalék üzemanyaghoz hasonlóan, mindig kéznél voltak. Amikor sík terepen haladtunk, akár 30-35 km/h-s sebességet is elértünk. Azonban a gyakori megállók a sebességátlagot 8 km/h-ra csökkentették. A teherautó hátulján lógott egy használt olajjal töltött régi heringes hordó. A sofőrsegéd feladata az volt, hogy időnként kiszálljon a kabinból és ecsettel beolajozza a láncokat. Az eltört rugók javítása már bonyolultabb feladatnak bizonyult. Szükségünk volt a legközelebbi kovács segítségére, de ahhoz,hogy hozzá eljussunk, a teherautó alá egy útszéli fáról vágott ágat tettünk.”- ecsetelte a javítási munkálatokat.

A német fuvarozó első hosszabb útja Düsseldorfba vzetett,  a bautzeni papírgyár megbízásából.

Harc a szállítási megbízásokért

Hétfő  reggel indultunk. Az első éjjel utaztunk. Szerdán megérkeztünk a kijelölt helyre. Majd vonattal a klevei margaringyárba utaztam. Bíztam benne, hogy kapok tőlük egy megbízást, hogy szállítsak a drezdai raktárukba. Szinte kihallgatásnak vetettek alá engem, melyben biztosítottam őket arról, hogy képes vagyok 8 tonna margarint vasárnapig eljuttatni a kért helyszínre.” – Wobstnak nem kis nehézséget okozott, hogy meggyőzze az ügyfelet arról, hogy képes időben kézbesíteni a szállítmányt.

Azonban úgy alakult a helyzet abban az időben, hogy a vasutak igen kellemetlen vagonhiányban szenvedtek, ami miatt hosszú ideig várni kellett arra, hogy teljesítsék a feladataikat.

Végül megkaptam a szállítási megbízást, elutaztam a teherautóért, mely Poldrack, a segédem által kitakarítva és lemosva várakozott. Még a karbid-lámpákat is kitisztította és kifényesítette a sárgaréz hűtőt. Tehát a csillogó-villogó autóval elutaztunk Klevebe, majd Drezdába. Amikor hétfő reggel begördültünk a cég udvarába, az apám, aki az út előtt nagyon szkeptikus volt, lelkesen közölte, hogy azonnal vissza kell mennünk Düsseldorfba.” – fejezi be történetét Wobst.

A Trans.INFO Az áruszállítás története következő részében arról lesz szó,

hogy mivel vesztegették a fuvarozók a vámtiszteket 90 évvel ezelőtt.

Előző részek:

Az áruszállítás története 1. rész – a római kőburkolattól az acélrugós masinákig
Az áruszállítás története 2. rész – így keresett egy brit herceg vagyonokat az olcsóbb szállítás révén
Az áruszállítás története 3.rész – hogyan múlták felül a vasútvonalak a postakocsikat és a belvízi hajózást
Az áruszállítás története 4. rész – az elfűrészelt gőzkocsi-kerekekről és a zseniális lengyel tervezőről
Az áruszállítás története 5. rész – a rekordszintű vasúti befektetésekről a XIX. és a XX. század fordulóján
Az áruszállítás története 6. rész – több mint fél tonna szén 100 km-en. Ennyit fogyasztottak a gőzteherautók.
Az áruszállítás története 7. rész – arról, hogy a megszállók hogyan nyomták el a lengyel ipart és milyen szerepe volt ebben a vasútnak
Az áruszállítás története 8. rész – arról, hogy a lengyel gyárban készült gép volt a legnagyobb teljesítményű egész Európában
Az áruszállítás története 9. rész – arról, hogy ki húzott elsőként hasznot a belsőégésű omnibuszok gyártásából
Az áruszállítás örténete 10. rész – az első benzinmotorok megbízhatatlanságáról
Az áruszállítás története 11. rész – avagy mire költöttek a legtöbbet az első autóbuszos vállalkozók?
Az áruszállítás története 12. rész –  arról, hogyan járult hozzá a haditengerészet az autók fejlesztéséhez
Az áruszállítás története 13. rész – avagy két dollár a lónak, kettő a fuvarosnak és kettő a cégnek
Az áruszállítás története 14. rész – az autós közlekedés ezért került fölénybe a lovas közlekedéssel szemben
Az áruszállítás története 15. rész – az első teherautók meghibásodásának oka a fagy volt
Az áruszállítás története 16. rész  – a gyártóról, aki elkészítette a kimondottan teherautókba való első motort
Az áruszállítás története 17. rész -arról, hogy a katonaság hogyan fizetett bele a teherautók árába
Az áruszállítás története 18. rész – arról, hogyan változtatták meg az autók az I. világháború menetét
Az áruszállítás története 19. rész – a verduni erőd ostroma, avagy az autós hadsereg érettségi vizsgája.
Az áruszállítás története 20. rész – arról, hogyan született meg a professzinális közüti közlekedés és szállítás.
Az áruszállítás története 21. rész – így képezte a hadsereg a sofőröket é az autószerelőket
Az áruszállítás története 22. rész – a Berliet mint háborús sikertermék
Az áruszállítás története 23. rész – hogyan járultak hozzá a tankok a nehézgépszállítás létrejöttéhez
Az áruszállítás története 24. rész – a leszereléstől az  az autóbuszipar születéséig

Címke