Valami érdekes híre van? Szóljon nekünk!

A XX. század 30-as éveiben a közlekedésben nagy szerepet kaptak az autóbuszok. A kényelem és a jelentősen megrövidült utazási idő szólt mellettük. Előnyeikről egész Európa megbizonyosodott, ezáltal  csak idő kérdése az, hogy az autóbuszok gyorsan elterjedjenek a helyi piacokon.

A rövid és közepes távokon a vasútnál  lényegesen kényelmesebb autóbuszos közlekedés fejlődése nem csak Németországban következett be. Olaszországban 1922-ben az autóbuszvonalak hossza 40471 km volt és ez hét év alatt több mint duplájára nőtt, 85450 km-re.

Hasonlóan fellendült a nagy-britanniai autóbusz-közlekedés is. 1920-ban 800 autóbuszos fuvarozó működött, 10 évvel később pedig ez a szám már meghaladta a 4 ezret. A vállalkozások 45 ezer autóbuszt és távolsági buszt üzemeltettek. A buszos fuvarozás gyorsabban fejlődött a gépjármű-közlekedés egyéb fajtáinál. 1926-ban az autóbuszok százalékos aránya a személyautókéhoz képest 19% volt, 5 évvel később pedig már elérte a 30%-ot. Ugyanebben az időszakban a távolsági buszok aránya 7%-ról 22%-ra nőtt.

Az 1920-as évek végén a pneumatikus gumiabroncsok elég erősnek bizonyultak ahhoz, hogy több ezer kilométeres távolságra szállítsanak embereket. A buszszolgáltatók azonnal használatba vették őket.

A franciák módszere az autóbuszokra

Franciaországban csupán Aveyron megyében (départementben) 347 településen kizárólag autóbuszok közlekedtek. Ezzel szemben a vasút 62 települést érintett. 1927-ben a támogatott és a független autóbuszvonalak hossza összesen 80 ezer km volt. A Michelin által gyűjtött adatok szerint Franciaországban 2700 busztársaság működött. A legnagyobbak közé tartozott 1928-ban a párizsi helyi közlekedés (STCRP), melynek 1489 járműve volt, valamint a megyei közlekedés, mely 779 járművel rendelkezett.

Még a tökéletlen, kemény futófelületű autóbuszok is jelentősen gyorsabbak voltak  a vasútnál a rövidebb utakon.

A franciák a gyarmatokon is tökéletesítették az autóbusz-közlekedést. A Marokkói Közlekedési Vállalat (CTM), melyet a kormány támogatott, szüntelenül fejlődött a 20-as években és 1931-ben már 150 teherautója volt valamint 250 autóbusza, melyek a 6310 hosszú útvonalakon közlekedtek. A luxus távolsági buszok többek között Marrákest és Casablancát kötötték össze – a 239 km-e út megtétele 4,5 órába telt. A CTM járművek, melyek árut és postai küldeményeket szállítottak, 1930-ban összesen 4 millió km-t tettek meg.

 

A Trans.INFO Az áruszállítás története következő részében arról lesz szó,

hogy a vasút hogyan befolyásolta az autóbuszos közlekedést.

Előző részek:

Az áruszállítás története 1. rész – a római kőburkolattól az acélrugós masinákig
Az áruszállítás története 2. rész – így keresett egy brit herceg vagyonokat az olcsóbb szállítás révén
Az áruszállítás története 3.rész – hogyan múlták felül a vasútvonalak a postakocsikat és a belvízi hajózást
Az áruszállítás története 4. rész – az elfűrészelt gőzkocsi-kerekekről és a zseniális lengyel tervezőről
Az áruszállítás története 5. rész – a rekordszintű vasúti befektetésekről a XIX. és a XX. század fordulóján
Az áruszállítás története 6. rész – több mint fél tonna szén 100 km-en. Ennyit fogyasztottak a gőzteherautók.
Az áruszállítás története 7. rész – arról, hogy a megszállók hogyan nyomták el a lengyel ipart és milyen szerepe volt ebben a vasútnak
Az áruszállítás története 8. rész – arról, hogy a lengyel gyárban készült gép volt a legnagyobb teljesítményű egész Európában
Az áruszállítás története 9. rész – arról, hogy ki húzott elsőként hasznot a belsőégésű omnibuszok gyártásából
Az áruszállítás örténete 10. rész – az első benzinmotorok megbízhatatlanságáról
Az áruszállítás története 11. rész – avagy mire költöttek a legtöbbet az első autóbuszos vállalkozók?
Az áruszállítás története 12. rész –  arról, hogyan járult hozzá a haditengerészet az autók fejlesztéséhez
Az áruszállítás története 13. rész – avagy két dollár a lónak, kettő a fuvarosnak és kettő a cégnek
Az áruszállítás története 14. rész – az autós közlekedés ezért került fölénybe a lovas közlekedéssel szemben
Az áruszállítás története 15. rész – az első teherautók meghibásodásának oka a fagy volt
Az áruszállítás története 16. rész  – a gyártóról, aki elkészítette a kimondottan teherautókba való első motort
Az áruszállítás története 17. rész -arról, hogy a katonaság hogyan fizetett bele a teherautók árába
Az áruszállítás története 18. rész – arról, hogyan változtatták meg az autók az I. világháború menetét
Az áruszállítás története 19. rész – a verduni erőd ostroma, avagy az autós hadsereg érettségi vizsgája.
Az áruszállítás története 20. rész – arról, hogyan született meg a professzinális közüti közlekedés és szállítás.
Az áruszállítás története 21. rész – így képezte a hadsereg a sofőröket é az autószerelőket
Az áruszállítás története 22. rész – a Berliet mint háborús sikertermék
Az áruszállítás története 23. rész – hogyan járultak hozzá a tankok a nehézgépszállítás létrejöttéhez
Az áruszállítás története 24. rész – a leszereléstől az  az autóbuszipar születéséig
Az áruszállítás története 25. rész – amikor a sofőrök munkája angyali türelmet kívánt
Az áruszállítás története 26. rész – a fél guriga sajttal megvesztegetett vámos esete
Az áruszáállítás története 27. rész – így fejlődött a gépjárművel történő szállítás Németországban a XX. század elején

 

hozzászólások

comments0 megjegyzés
thumbnail
Ha szeretné beállítani az értesítéseket, lépjen be a profiljába