Az első németországi autópályát 1932 augusztusában Köln és Bonn között nyitották meg. A Weimari Köztársaság kormánya a magas munkanélküliség elleni küzdelem során adott pénzt erre a projektre, mert 1930-ban a munkanélküliség meghaladta a 3 millió embert, ez kétszer több volt, mint 1928-ban. 1932-ben 5,6 millió ember volt munkanélküli.
A közmunka ötletét Hitler vetette fel, aki 1933 májusában (két hónappal a hatalomra kerülése után) bejelentette az ország főbb régióit összekötő gyorsforgalmi utak hálózatának kiépítését. A projekt azonnal hatályba lépett, és 1934 őszén már 1500 kilométernyi autópályán folytak a munkálatok. A lendület olyan nagy volt, hogy a kormány létrehozta a Munkaügyi Szolgálatot a fiatalok számára, hogy pótolni tudja a munkáskezeket. Hitler projektjének a felügyelője Fritz Todta volt, akinek keze alatt 1936-ban a munkálatok legnagyobb intenzitása idején 120 ezer fő dolgozott.
Autópályaépítések lenyűgöző sebességgel
1936-ban közel ezer kilométernyi autópályát adtak át, a következő évben pedig 900 újabb kilométert. 1938-ban az az épített utak hossza rekord méretű volt az 1036 kilométerével. Egy évvel később ez már csak 255 kilométer volt. Az 1940-es év a háború ellenére is nagyon jónak volt mondható, amikor az autópálya hálózata 436 kilométerrel nőtt.
A munkanélküliség 1936-ban 1,6 millió emberre csökkent és a háború kitörésekor el is tűnt. A tervezett 6900 kilométernyi autópályából a németek 1945-ig 3900 kilométert építettek meg, de 1939 végéig az építő csak 3300 kilométernyit adtak át. A kormány évente 5 milliárd márkát költött közmunkákra. Az autópálya kilométere 5 millió márkába került, tízszer kevesebbe, mint a lengyel határon álló állandó erődítmények kilométerének megépítése.
A Trans.INFO Az áruszállítás története következő részében arról lesz szó, miért fuvarozók dolgozták ki az Egyesült Államokban a követelményeket azoknak a cégeknek, amelyek a szállítmányozásban kívánnak dolgozni.
Előző részek:
Az áruszállítás története 1. rész – a római kőburkolattól az acélrugós masinákig
Az áruszállítás története 2. rész – így keresett egy brit herceg vagyonokat az olcsóbb szállítás révén
Az áruszállítás története 3.rész – hogyan múlták felül a vasútvonalak a postakocsikat és a belvízi hajózást
Az áruszállítás története 4. rész – az elfűrészelt gőzkocsi-kerekekről és a zseniális lengyel tervezőről
Az áruszállítás története 5. rész – a rekordszintű vasúti befektetésekről a XIX. és a XX. század fordulóján
Az áruszállítás története 6. rész – több mint fél tonna szén 100 km-en. Ennyit fogyasztottak a gőzteherautók.
Az áruszállítás története 7. rész – arról, hogy a megszállók hogyan nyomták el a lengyel ipart és milyen szerepe volt ebben a vasútnak
Az áruszállítás története 8. rész – arról, hogy a lengyel gyárban készült gép volt a legnagyobb teljesítményű egész Európában
Az áruszállítás története 9. rész – arról, hogy ki húzott elsőként hasznot a belsőégésű omnibuszok gyártásából
Az áruszállítás örténete 10. rész – az első benzinmotorok megbízhatatlanságáról
Az áruszállítás története 11. rész – avagy mire költöttek a legtöbbet az első autóbuszos vállalkozók?
Az áruszállítás története 12. rész – arról, hogyan járult hozzá a haditengerészet az autók fejlesztéséhez
Az áruszállítás története 13. rész – avagy két dollár a lónak, kettő a fuvarosnak és kettő a cégnek
Az áruszállítás története 14. rész – az autós közlekedés ezért került fölénybe a lovas közlekedéssel szemben
Az áruszállítás története 15. rész – az első teherautók meghibásodásának oka a fagy volt
Az áruszállítás története 16. rész – a gyártóról, aki elkészítette a kimondottan teherautókba való első motort
Az áruszállítás története 17. rész -arról, hogy a katonaság hogyan fizetett bele a teherautók árába
Az áruszállítás története 18. rész – arról, hogyan változtatták meg az autók az I. világháború menetét
Az áruszállítás története 19. rész – a verduni erőd ostroma, avagy az autós hadsereg érettségi vizsgája.
Az áruszállítás története 20. rész – arról, hogyan született meg a professzinális közüti közlekedés és szállítás.
Az áruszállítás története 21. rész – így képezte a hadsereg a sofőröket é az autószerelőket
Az áruszállítás története 22. rész – a Berliet mint háborús sikertermék
Az áruszállítás története 23. rész – hogyan járultak hozzá a tankok a nehézgépszállítás létrejöttéhez
Az áruszállítás története 24. rész – a leszereléstől az az autóbuszipar születéséig
Az áruszállítás története 25. rész – amikor a sofőrök munkája angyali türelmet kívánt
Az áruszállítás története 26. rész – a fél guriga sajttal megvesztegetett vámos esete
Az áruszállítás története 27. rész – így fejlődött a gépjárművel történő szállítás Németországban a XX. század elején
Az áruszállítás története 28. rész – arról, hogy az autóbuszos szállítás milyen gyorsan hódította meg a közlekedést
Az áruszállítás története 29. rész – miben különböztek a békebeli, világháborúk előtti amerikai autóbuszok az európaiaktól?
Az áruszállítástörténete 30. rész – így járultak hozzá a farmerek a teherautók fejlődéséhez Amerikában
Az áruszállítás története 31. rész – így születtek meg a tengerentúlon a pótkocsik
Az áruszállítás története 32. rész – ilyen előnyei voltak a teherautóknak a kereskedők számára
Az áruszállítás története 33. rész – így veszítette el vasút a szállítási megbízásait a gépjárművek miatt
Az áruszállítás története 34. rész – ezért voltak a rendező pályaudvari gurítódombok túlságosan költségesek a vasút számára
Az áruszállítás története 35. rész – így törték meg a teherautók a vasút monopóliumát
Az áruszállítás története 36. rész – így győzte meg az agyafúrt vezérigazgató a fuvarozókat a légtömlős gumiabroncsokról
Az áruszállítás története 37. rész – avagy a teljes kontinensen át egyetlen defekt nélkül
Az áruszállítás története 38. rész – így született meg a háromtengelyű teherautók ötlete
Az áruszállítás története 39. rész – A gőzmozdonyok aranykora
Az áruszállítás története 40. rész – arról, hogy a nagy gazdasági világválság hogyan érintette a szállítmányozást
Az áruszállítás története 41. rész – innen származnak a közúti szállítási engedélyek
Az áruszállítás története 42. rész – így váltak a gépjárműves szállítások politikai kérdéssé