Do you have news? Tell us about it!

Az 1930-as évek elején az európai országokban átlagosan 7-8x több kocsiút volt, mint vasút. Mégis, a gőzmozdonyok aranykoraként jegyezzük ezeket az éveket. Még a leginkább motorizált Amerikai Egyesült Államokban sem tette ki a teherautós fuvarozás az összáruszállítás 10%-át sem az 1930-as évek végén.

Az 1920-as és 30-as évek fordulóján a vasút aranykorát élte, amely így megengedhette a különleges gőzmozdonyok bevezetését is. Már az első világháború idején, az amerikai vasúti cégek 500 tonnás gőzmozdonyokat vásároltak, amelyek a Pennsylvania-hegységen öt és fél mérföld hosszan,  650 vagonnal haladtak át.

A vontatóerejük a 800 kN-t is elérte, és kétszer akkorák voltak, mint az Csalagútban jelenleg működő erőteljes elektromos mozdonyok. A gőzmozdonyok második generációjának a feladata, amely a következő évtizedben jelentek meg, a sziklás hegyek leküzdése volt és a nyugati parton dolgoztak. A gőzmozdonyok egyre gyorsabbá váltak, és 1938-ban a brit Mallard meghaladta a 200 km/órás sebességet.

Lengyel gőzmozdonyok Európa vezetői között

Jó példa erre a PKP  (Polskie Koleje Państwowe Spółka Akcyjna – Lengyel Államvasutak) kerekes állomány politikája, amely az 1920-as évek elején rendelte meg a Wacław Łopuszyński-tól származó teher gőzmozdonyt. A Ty23 jelzésű konstrukciónak öt tengelye volt és 1320 lóerős teljesítménye. Európában a harmadik helyen állt az erő és méret szempontjából. A németországi, belgiumi és lengyelországi gyárak több mint hatszáz ilyen igen gépet gyártottak.

A gyorsvonatok hajtásához a PKP a Pim31o gőzmozdonyokat rendelt, Kazimierz Zembrzuski-tól, közel 1500 LE teljesítménnyel és 110 km/ó sebességgel. Ugyanez a gyártó tervezte a lengyelországi szállítóink leggyorsabb mozdonyát, a Pm36-ot. Az 1800 LE motoroknak köszönhetően elérte a 130 km/órás sebességet, és az aerodinamikai borítással rendelkező változat 1937-ben aranyérmet kapott a párizsi kiállításon. A gőzmozdony naponta több mint 500 kilométert tudott megtenni.

Névjegykártya, amin a háború előtti lengyel gyártmány, a villámgyors Pm36 gőzmozdony látható. A 130 km/órát is elérte a sebessége.

 

A Trans.INFO Az áruszállítás története következő részében arról lesz szó, hogy a nagy gazdasági válság hogyan érintette a szállítmányozási ágazatot

Előző részek:

Az áruszállítás története 1. rész – a római kőburkolattól az acélrugós masinákig

Az áruszállítás története 2. rész – így keresett egy brit herceg vagyonokat az olcsóbb szállítás révén

Az áruszállítás története 3.rész – hogyan múlták felül a vasútvonalak a postakocsikat és a belvízi hajózást

Az áruszállítás története 4. rész – az elfűrészelt gőzkocsi-kerekekről és a zseniális lengyel tervezőről

Az áruszállítás története 5. rész – a rekordszintű vasúti befektetésekről a XIX. és a XX. század fordulóján

Az áruszállítás története 6. rész – több mint fél tonna szén 100 km-en. Ennyit fogyasztottak a gőzteherautók.

Az áruszállítás története 7. rész – arról, hogy a megszállók hogyan nyomták el a lengyel ipart és milyen szerepe volt ebben a vasútnak

Az áruszállítás története 8. rész – arról, hogy a lengyel gyárban készült gép volt a legnagyobb teljesítményű egész Európában

Az áruszállítás története 9. rész – arról, hogy ki húzott elsőként hasznot a belsőégésű omnibuszok gyártásából

Az áruszállítás örténete 10. rész – az első benzinmotorok megbízhatatlanságáról

Az áruszállítás története 11. rész – avagy mire költöttek a legtöbbet az első autóbuszos vállalkozók?

Az áruszállítás története 12. rész –  arról, hogyan járult hozzá a haditengerészet az autók fejlesztéséhez

Az áruszállítás története 13. rész – avagy két dollár a lónak, kettő a fuvarosnak és kettő a cégnek

Az áruszállítás története 14. rész – az autós közlekedés ezért került fölénybe a lovas közlekedéssel szemben

Az áruszállítás története 15. rész – az első teherautók meghibásodásának oka a fagy volt

Az áruszállítás története 16. rész  – a gyártóról, aki elkészítette a kimondottan teherautókba való első motort

Az áruszállítás története 17. rész -arról, hogy a katonaság hogyan fizetett bele a teherautók árába

Az áruszállítás története 18. rész – arról, hogyan változtatták meg az autók az I. világháború menetét

Az áruszállítás története 19. rész – a verduni erőd ostroma, avagy az autós hadsereg érettségi vizsgája.

Az áruszállítás története 20. rész – arról, hogyan született meg a professzinális közüti közlekedés és szállítás.

Az áruszállítás története 21. rész – így képezte a hadsereg a sofőröket é az autószerelőket

Az áruszállítás története 22. rész – a Berliet mint háborús sikertermék

Az áruszállítás története 23. rész – hogyan járultak hozzá a tankok a nehézgépszállítás létrejöttéhez

Az áruszállítás története 24. rész – a leszereléstől az  az autóbuszipar születéséig

Az áruszállítás története 25. rész – amikor a sofőrök munkája angyali türelmet kívánt

Az áruszállítás története 26. rész – a fél guriga sajttal megvesztegetett vámos esete

Az áruszállítás története 27. rész – így fejlődött a gépjárművel történő szállítás Németországban a XX. század elején

Az áruszállítás története 28. rész – arról, hogy az autóbuszos szállítás milyen gyorsan hódította meg a közlekedést

Az áruszállítás története 29. rész – miben különböztek a békebeli, világháborúk előtti amerikai autóbuszok az európaiaktól?

Az áruszállítástörténete 30. rész – így járultak hozzá a farmerek a teherautók fejlődéséhez Amerikában

Az áruszállítás története 31. rész – így születtek meg a tengerentúlon a pótkocsik

Az áruszállítás története 32. rész – ilyen előnyei voltak a teherautóknak a kereskedők számára

Az áruszállítás története 33. rész – így veszítette el vasút a szállítási megbízásait a gépjárművek miatt

Az áruszállítás története 34. rész – ezért voltak a rendező pályaudvari gurítódombok túlságosan költségesek a vasút számára

Az áruszállítás története 35. rész – így törték meg a teherautók a vasút monopóliumát

Az áruszállítás története 36. rész – így győzte meg az agyafúrt vezérigazgató a fuvarozókat a légtömlős gumiabroncsokról

Az áruszállítás története 37. rész – avagy a teljes kontinensen át egyetlen defekt nélkül

Az áruszállítás története 38. rész – így született meg a háromtengelyű teherautók ötlete

comments

comments0 comments
thumbnail
In order to set notifications about comments - go to your profile