Az Egyesült Államokban a válság az 1930-as évek elején zajlott. A huszadik század a munkanélküliség és az amerikaiak életszínvonalának csökkenését hozta el. Csak 1930-ban az ipari termelés 25 százalékkal csökkent. 1933-ban az ország GDP-je 45 százalékkal csökkent 56,4 milliárd dollárra az 1929-es évhez képest. A munkanélküliség elérte a 25 százalékot. A válság a szállítmányozást is érintette.

A legjobbana  vasúti szállítmányozás érezte meg a csökkenést, de az autós fuvarozókat is érintette a válság. A már működő cégek panaszkodtak, hogy nincsenek korlátozások a szakmába való belépésre.

Roosevelt elnöknek kész megoldása volt a nehéz időkre: a verseny felszámolása az árak szabályozása révén (a National Recovery Administration formájában, amely minimális béreket és heti munkaidőt szabott ki a gazdaságban) valamint az állami beruházások. 1933-ban, ahogy átvette a kormány vezetését, Roosevelt kérésére a kongresszus beleegyezett abba, hogy 3,3 milliárd dollárt költ a közművekre, és két évvel később még további 4,9 milliárdot adott hozzá. Roosevelt korlátozásokat vezetett be a gazdaságra és az államigazgatási felügyelet alá vetette piacot.

Az egyik legkülönlegesebb cselekedete volt a „ 6102 végrehajtási rendelet”, amely az összes amerikai állampolgárt kötelezte az aranyuk átadására a szövetségi banknak. Az állam az aranyérmék és rudak tulajdonosainak unciánként 20,67 dollárt fizetett ki és a több ezer tonna aranyat az újonnan felépített Fort Knoxban helyezték el. Azok, akik ellenálltak a kormánynak, 10 évre börtönbe kerülhettek, vagy 10 ezer dolláros büntetést kaphattak.

Csak egy olyan esetet ismerünk, amikor a 160 kg arany tulajdonosa megtagadta az eladást a kormánynak. Végül börtönbe nem került, de elvesztette a befektetését. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 1935-ben egyhangúlag elismerte, hogy az NRA alkotmányellenes megoldás, és eltörölte az ügynökséget. A kormány egy új törvénnyel reagált rá, amely arra ösztönözte a munkavállalókat, hogy szakszervezeteket hozzanak létre.

A vállalkozások is egyesültek.

1933 október 1-jén kombinálva a American Highway Freight Association és az Amerikai Egyesült Államok szövetségei létre hozták amerikai tehergépjármű szövetségeket, és olyan követelményeket hoztak létre, amelyeknek az iparágba belépni kívánó vállalkozóknak meg kell felelniük.

Gyógyszerengedélyek a válságra

A Roosevelt-féle New Deal részeként a kormány ösztönözte a szakszervezeteket és korlátozta a belépést a különböző szakmákba való belépést, ezzel támogatva a korporatizmust. 1935-ben hatályba lépett a Federal Motor Carrier Act, a közúti fuvarozásról szóló szövetségi törvény, amely a fuvarozókat kötelezte arra, hogy a bizonyos vonalakra szállítási engedélyeket szerezzenek be. A már működő fuvarozók, ha bizonyítani tudják a korábbi szállításokat (ami nem volt olyan egyszerű), megkapták az engedélyeket, míg az újak többnyire nem. Az engedélyeket az Interstate Commerce Commission állította ki.

Az új törvény egységesítette a díjakat, és megkönnyítette a 78 ezer fuvarozó működését melyek a Bizottságban regisztrált fuvarozók voltak. Az Egyesült Államok Kongresszusa 1887-ben hozta létre az államközi kereskedelmi bizottságot, hogy szabályozza a vasúti piacot. Ez volt az első ilyen kormányzati hivatal az Egyesült Államokban.

Az ICC-t a vasúti társaságoktól védelmet igénylő gazdálkodók nyomásának köszönhetően jött létre, amelyek nagyon magas árakat vezettek be az élelmiszer szállításokra. Mivel az állami jogszabályok elégtelennek bizonyultak, a gazdálkodóknak szövetségi szinten sikerült biztosítaniuk az érdekeiket az ICC létrehozásának köszönhetően. Az új bizottság a kongresszus befolyása alatt működött, de a 20. század elején már önállóan felügyelte a vasúti oligopóliumot. 1940-ig irányította az összes szállítási módot, beleértve a légi szállítmányozást is.

A Trans.INFO Az áruszállítás története következő részében arról lesz, hogy Európában hogyan alakultak ki a sebességkorlátozások, a teherautók súlykorlátai és a rájuk kivetett adók.

Előző részek:

Az áruszállítás története 1. rész – a római kőburkolattól az acélrugós masinákig

Az áruszállítás története 2. rész – így keresett egy brit herceg vagyonokat az olcsóbb szállítás révén

Az áruszállítás története 3.rész – hogyan múlták felül a vasútvonalak a postakocsikat és a belvízi hajózást

Az áruszállítás története 4. rész – az elfűrészelt gőzkocsi-kerekekről és a zseniális lengyel tervezőről

Az áruszállítás története 5. rész – a rekordszintű vasúti befektetésekről a XIX. és a XX. század fordulóján

Az áruszállítás története 6. rész – több mint fél tonna szén 100 km-en. Ennyit fogyasztottak a gőzteherautók.

Az áruszállítás története 7. rész – arról, hogy a megszállók hogyan nyomták el a lengyel ipart és milyen szerepe volt ebben a vasútnak

Az áruszállítás története 8. rész – arról, hogy a lengyel gyárban készült gép volt a legnagyobb teljesítményű egész Európában

Az áruszállítás története 9. rész – arról, hogy ki húzott elsőként hasznot a belsőégésű omnibuszok gyártásából

Az áruszállítás örténete 10. rész – az első benzinmotorok megbízhatatlanságáról

Az áruszállítás története 11. rész – avagy mire költöttek a legtöbbet az első autóbuszos vállalkozók?

Az áruszállítás története 12. rész –  arról, hogyan járult hozzá a haditengerészet az autók fejlesztéséhez

Az áruszállítás története 13. rész – avagy két dollár a lónak, kettő a fuvarosnak és kettő a cégnek

Az áruszállítás története 14. rész – az autós közlekedés ezért került fölénybe a lovas közlekedéssel szemben

Az áruszállítás története 15. rész – az első teherautók meghibásodásának oka a fagy volt

Az áruszállítás története 16. rész  – a gyártóról, aki elkészítette a kimondottan teherautókba való első motort

Az áruszállítás története 17. rész -arról, hogy a katonaság hogyan fizetett bele a teherautók árába

Az áruszállítás története 18. rész – arról, hogyan változtatták meg az autók az I. világháború menetét

Az áruszállítás története 19. rész – a verduni erőd ostroma, avagy az autós hadsereg érettségi vizsgája.

Az áruszállítás története 20. rész – arról, hogyan született meg a professzinális közüti közlekedés és szállítás.

Az áruszállítás története 21. rész – így képezte a hadsereg a sofőröket é az autószerelőket

Az áruszállítás története 22. rész – a Berliet mint háborús sikertermék

Az áruszállítás története 23. rész – hogyan járultak hozzá a tankok a nehézgépszállítás létrejöttéhez

Az áruszállítás története 24. rész – a leszereléstől az  az autóbuszipar születéséig

Az áruszállítás története 25. rész – amikor a sofőrök munkája angyali türelmet kívánt

Az áruszállítás története 26. rész – a fél guriga sajttal megvesztegetett vámos esete

Az áruszállítás története 27. rész – így fejlődött a gépjárművel történő szállítás Németországban a XX. század elején

Az áruszállítás története 28. rész – arról, hogy az autóbuszos szállítás milyen gyorsan hódította meg a közlekedést

Az áruszállítás története 29. rész – miben különböztek a békebeli, világháborúk előtti amerikai autóbuszok az európaiaktól?

Az áruszállítástörténete 30. rész – így járultak hozzá a farmerek a teherautók fejlődéséhez Amerikában

Az áruszállítás története 31. rész – így születtek meg a tengerentúlon a pótkocsik

Az áruszállítás története 32. rész – ilyen előnyei voltak a teherautóknak a kereskedők számára

Az áruszállítás története 33. rész – így veszítette el vasút a szállítási megbízásait a gépjárművek miatt

Az áruszállítás története 34. rész – ezért voltak a rendező pályaudvari gurítódombok túlságosan költségesek a vasút számára

Az áruszállítás története 35. rész – így törték meg a teherautók a vasút monopóliumát

Az áruszállítás története 36. rész – így győzte meg az agyafúrt vezérigazgató a fuvarozókat a légtömlős gumiabroncsokról

Az áruszállítás története 37. rész – avagy a teljes kontinensen át egyetlen defekt nélkül

Az áruszállítás története 38. rész – így született meg a háromtengelyű teherautók ötlete

Az áruszállítás története 39. rész – A gőzmozdonyok aranykora

Az áruszállítás története 40. rész – arról, hogy a nagy gazdasági világválság hogyan érintette a szállítmányozást

Az áruszállítás története 41. rész – innen származnak a közúti szállítási engedélyek

Az áruszállítás története 42. rész – így váltak a gépjárműves szállítások politikai kérdéssé 

hozzászólások

comments0 megjegyzés
thumbnail
Ha szeretné beállítani az értesítéseket, lépjen be a profiljába