Valami érdekes híre van? Szóljon nekünk!

Az amerikaiaknak a hadsereggel otthon, a saját országukban kellett foglalkozni elsősorban. A háború alatt a hadsereg 35,8 millió katonát szállított, egy millió busz bevetésével. A hadsereg vasúti kocsikat is használt, amiket beépített, mint például kórháznak, szállásnak vagy éppen konyhának.

Kivételes esetekben a hadsereg buszokat is használt, főként a közlekedési társaságokhoz tartozó és saját igényei szerint épített buszokat. Egy egyszerű design volt, amely az iskolabuszokra emlékeztetett.

Az Egyesült Államokban a hadsereg 340 millió tonna rakományt szállított, ebből 308 millió tonnát vonattal. A vasutak igyekeztek bebizonyítani, hogy időben teljesíteni tudják az igényeket, de a kormánynak mégis létre kellett hoznia egy speciális ügynökséget a vasutak felügyeletére: a Védelmi Szállítmányozási Hivatalt.

A vasút fejlődése felgyorsult a háború alatt

A vasút javította és kiterjesztette az 1927 óta bevezetett központosított ellenőrzési rendszert. A vonatok mérete és sebessége nőtt. Ezenkívül a kocsi átlagos teherbírása az 1921-es 42,5 tonnáról 1940-re 50 tonnára emelkedett. Ugyanakkor a vasúti fuvarozók nem tudtak dízel-elektromos mozdonyokat használni, amelyek sokkal hatékonyabbak voltak, mint a gőzzel működő motorok

Az első mozdony, amelyet 1944 augusztusában szállítottak az Egyesült Államokból Franciaországba.

A fejlesztések eredményeként a vonat által egy órán belül végzett átlagos munka több mint 14 ezer tonomilre emelkedett, kétszer akkorára, mint 1921-ben volt. 1943-ban az amerikai vasutak 3 milliárd tonnát szállítottak, közel kétszer annyit, mint 1940-ben.

A hadsereg jelezte, hogy 28 millió tonnát (az összes terhelés 8,2 százalékát) közúton szállították. A kis közúti fuvarozó cégek nem tudtak megbirkózni a nagy kormányzati megrendelésekkel, amelyekhez külön kormányzati engedély kellett volna, így csak az egyes vonalak kiszolgálását tudták elvégezni. A szállítmányozó számára komoly nehézséget jelentett, hogy az államhatárokon változtak a megengedett szállítható tömeghatár is. A korlátozásokat az 1940. szeptemberi közlekedési törvény megszüntette.

A Trans.INFO az Áruszállítás története köveztkező részében arról lesz szó, mennyi rakományt szállítottak az amerikai hajók a második világháború alatt.

Előző részek:

Az áruszállítás története 1. rész – a római kőburkolattól az acélrugós masinákig

Az áruszállítás története 2. rész – így keresett egy brit herceg vagyonokat az olcsóbb szállítás révén

Az áruszállítás története 3.rész – hogyan múlták felül a vasútvonalak a postakocsikat és a belvízi hajózást

Az áruszállítás története 4. rész – az elfűrészelt gőzkocsi-kerekekről és a zseniális lengyel tervezőről

Az áruszállítás története 5. rész – a rekordszintű vasúti befektetésekről a XIX. és a XX. század fordulóján

Az áruszállítás története 6. rész – több mint fél tonna szén 100 km-en. Ennyit fogyasztottak a gőzteherautók.

Az áruszállítás története 7. rész – arról, hogy a megszállók hogyan nyomták el a lengyel ipart és milyen szerepe volt ebben a vasútnak

Az áruszállítás története 8. rész – arról, hogy a lengyel gyárban készült gép volt a legnagyobb teljesítményű egész Európában

Az áruszállítás története 9. rész – arról, hogy ki húzott elsőként hasznot a belsőégésű omnibuszok gyártásából

Az áruszállítás örténete 10. rész – az első benzinmotorok megbízhatatlanságáról

Az áruszállítás története 11. rész – avagy mire költöttek a legtöbbet az első autóbuszos vállalkozók?

Az áruszállítás története 12. rész –  arról, hogyan járult hozzá a haditengerészet az autók fejlesztéséhez

Az áruszállítás története 13. rész – avagy két dollár a lónak, kettő a fuvarosnak és kettő a cégnek

Az áruszállítás története 14. rész – az autós közlekedés ezért került fölénybe a lovas közlekedéssel szemben

Az áruszállítás története 15. rész – az első teherautók meghibásodásának oka a fagy volt

Az áruszállítás története 16. rész  – a gyártóról, aki elkészítette a kimondottan teherautókba való első motort

Az áruszállítás története 17. rész -arról, hogy a katonaság hogyan fizetett bele a teherautók árába

Az áruszállítás története 18. rész – arról, hogyan változtatták meg az autók az I. világháború menetét

Az áruszállítás története 19. rész – a verduni erőd ostroma, avagy az autós hadsereg érettségi vizsgája.

Az áruszállítás története 20. rész – arról, hogyan született meg a professzinális közüti közlekedés és szállítás.

Az áruszállítás története 21. rész – így képezte a hadsereg a sofőröket é az autószerelőket

Az áruszállítás története 22. rész – a Berliet mint háborús sikertermék

Az áruszállítás története 23. rész – hogyan járultak hozzá a tankok a nehézgépszállítás létrejöttéhez

Az áruszállítás története 24. rész – a leszereléstől az  az autóbuszipar születéséig

Az áruszállítás története 25. rész – amikor a sofőrök munkája angyali türelmet kívánt

Az áruszállítás története 26. rész – a fél guriga sajttal megvesztegetett vámos esete

Az áruszállítás története 27. rész – így fejlődött a gépjárművel történő szállítás Németországban a XX. század elején

Az áruszállítás története 28. rész – arról, hogy az autóbuszos szállítás milyen gyorsan hódította meg a közlekedést

Az áruszállítás története 29. rész – miben különböztek a békebeli, világháborúk előtti amerikai autóbuszok az európaiaktól?

Az áruszállítástörténete 30. rész – így járultak hozzá a farmerek a teherautók fejlődéséhez Amerikában

Az áruszállítás története 31. rész – így születtek meg a tengerentúlon a pótkocsik

Az áruszállítás története 32. rész – ilyen előnyei voltak a teherautóknak a kereskedők számára

Az áruszállítás története 33. rész – így veszítette el vasút a szállítási megbízásait a gépjárművek miatt

Az áruszállítás története 34. rész – ezért voltak a rendező pályaudvari gurítódombok túlságosan költségesek a vasút számára

Az áruszállítás története 35. rész – így törték meg a teherautók a vasút monopóliumát

Az áruszállítás története 36. rész – így győzte meg az agyafúrt vezérigazgató a fuvarozókat a légtömlős gumiabroncsokról

Az áruszállítás története 37. rész – avagy a teljes kontinensen át egyetlen defekt nélkül

Az áruszállítás története 38. rész – így született meg a háromtengelyű teherautók ötlete

Az áruszállítás története 39. rész – A gőzmozdonyok aranykora

Az áruszállítás története 40. rész – arról, hogy a nagy gazdasági világválság hogyan érintette a szállítmányozást

Az áruszállítás története 41. rész – innen származnak a közúti szállítási engedélyek

Az áruszállítás története 42. rész – így váltak a gépjárműves szállítások politikai kérdéssé

Az áruszállítás története 43. rész – az autópályák építése így járult hozzá a munkanélküliség megszüntetéséhez Németországban

Az áruszállítás története 44. rész – így születtek meg a szakma feltételei az USA-ban

Az áruszállítás története 45. rész – így alakultak ki Európában sebességkorlátozások és a teherautók súlykorlátai.

Az áruszállítás története 46. rész – Sarcok: megadóztatott lovak, kerekek és üzemanyagok

 Az áruszállítás története 47. rész – erre költötték a kormányok a közúti szállítások adóbevételeit

Az áruszállítás története 48. rész – a magas adók ellenére is megérte teherautókba fektetni majdnem 100 évvel ezelőtt.

Az áruszállítás története 49. rész – a dízel és a felfújható gumiabroncsok felforgatták az iparágat

Az áruszállítás története 50. rész – a maffia befolyásáról az amerikai szakszervezetekben

Az áruszállítás története 51 rész – A második világháború elején a teherautók még mindig drága berendezések voltak a hadsereg számára.

Az áruszállítás története 52. rész – A németek szenvedtek a teherautók hiánya miatt. Éppen ezért, a keleti fronton kocsikat rekviráltak

Az áruszállítás története 53. rész – A szovjet teherautók aranyat értek.

Az áruszállítás története 54. rész – így járultak hozzá a kanadaiak a szövetséges erők győzelméhez

hozzászólások

comments0 megjegyzés
thumbnail
Ha szeretné beállítani az értesítéseket, lépjen be a profiljába